Petsching Mária Zita szerint hazánkat azért érintette különösen érzékenyen a pénzügyi válság, mert egy meggyengült vállalati szféra nézett szembe a problémákkal. A 2006-os stabilizáció során a terhek egy részét a cégeknek, különösen a kisvállalkozásoknak kellett vállalniuk, a kétszeri minimálbér-emelést például nem tudták másra hárítani. A magyar gazdaság másik problémája, hogy a stabilizáció még nem fejeződött be, ráadásul az nem strukturális reformokon nyugodott, tette hozzá a Pénzügykutató munkatársa.
Végezetül kiemelte: Magyarországon alacsony a megtakarítási kedv, nagy a gazdaság külső finanszírozási igénye, emellett külön hátrány, hogy eddig nem tudtunk belépni az eurozónába.
Nem jutunk tőkéhez
Czirják Sándor, az MFB elnök-vezérigazgatója szerint gazdaságunk számára megszűnt a tőkepiac: sem az állam, sem a cégek nem jutnak tőkéhez a piacról. A jegybankra a szokottnál nagyobb felelősség hárul, hangsúlyozta az MFB vezére. Szerinte nem lett volna szabad hagyni meghalni az állampapírpiacot, mert azt csak évek alatt lehet majd helyreállítani.
Szintén meglehetősen negatív tendenciákról számolt be előadásában Karsai Gábor. "Az üzleti és fogyasztói várakozásokban is megjelent a válság, az utóbbi két hónapban a bizalmi indexek meredeken visszaestek. Mióta mérjük, a konjunktúra index sosem volt még olyen alacsonyan, mint most" - fejtette ki a GKI vezérigazgató-helyettese.
A konferenciával csaknem egyidejűleg a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón Gyurcsány Ferenc is felvázolta reformelképzeléseit, miután kedden a parlament elfogadta a 2009-es költségvetés fő számait.
Szerinte a reformok második hullámához kormányzati ciklusokon, illetve a kormány-ellenzék viszonyán túlnyúló megállapodásokat kell kötni. A miniszterelnök négy-hat évre való reformtervet sorolt fel, amelyek közül szerinte kettő-három valósítható meg a mostani kormányzati ciklusban.
A munkabér terheit csökkentenék
A reformtervek közül az adórendszer átalakítását emelte ki a kormányfő, hangsúlyozva: általános adócsökkentésre egyelőre nincs lehetőség, csak belső átcsoportosításra, amelynek fő iránya a munkabérre rakódó terhek csökkentése. Tervei szerint tavasszal meg kell állapodni a következő két évre vonatkozó lépésekről, és ennek első lépését meg kell tenni 2009 júliusában.
Az adóígéretekkel összefüggésben úgy fogalmazott: abba kell hagyni a népszerű javaslatok hangoztatását, mert Magyarország már eddig is túl nagy árat fizetett ezért.
Gyurcsány Ferenc a tervezett reformok közé sorolta az önkormányzati rendszer átalakítását, a felsőoktatási reform továbbvitelét, a költségvetési intézmények működésének függetlenebbé tételét, a vállalkozó közintézmények megalakíthatóságát, amely egyben út az államháztartási reform továbbviteléhez. Hangsúlyozta: támogatja a kisebb parlamentet és az ezzel együtt járó választójogi reformot, illetve a pártfinanszírozás átalakítását. Hozzátette: a korrupcióellenes csomagról a jövő héten már tárgyal a kormány.
A szociális rendszer reformja kapcsán azt mondta, nem lát lehetőséget arra, hogy csökkentsék a területre fordított költségvetési támogatást, de ezt a pénzt célzottabban kellene felhasználni.
A miniszterelnök szerint - bár mint hozzátette, mások ezt vitatják - meg kell őrizni a 13. havi nyugdíjat, és a mindenkori lehetőségek függvényében évente felül kell vizsgálni, hogy van-e a forrás a 80 ezer forintos határ módosítására.
Társadalmi támogatás nélkül nem megy
A miniszterelnök szerint a költségvetés elfogadásával egyértelművé vált: ez a kormány 2010-ig tenni fogja a dolgát. Szerinte bebizonyosodott, hogy az önálló szocialista kormány cselekvőképes, vagyis Magyarországon lezárult a koalíció felbomlása óta tartó átmenti korszak. Hangsúlyozta: ezt a cselekvőképességet arra kell használni, hogy visszatérjenek a reformpolitikához.
Gyurcsány Ferenc úgy látja, le kell vonni a korábbi időszak tanulságait: most első lépésként a társadalmi támogatást kell megszerezni a fenti változásokhoz, ezután lehet politikai döntéseket hozni.
Menedzsment Fórum
