A londoni üzleti napilapnak a Harris közvélemény-kutatóval közösen elvégzett vizsgálata azt hozta ki, hogy a franciák és az olaszok hozzávetőleg 70 százaléka, a spanyoloknak több mint a kétharmada, a németeknek több mint a fele szerint az euró megjelenése "negatív hatást" gyakorolt országuk gazdaságára.
Az euró iránt Franciaországban a legkisebb a rokonszenv: itt a válaszolók alig öt százaléka mondta azt, hogy az euró jót tett a francia gazdaságnak.
Az euróövezeti polgárok többsége szerint ugyanakkor az EU-gazdaság egészére pozitív hatással van a közös pénz. A felmérést végzők magyarázata szerint ez azt jelzi, hogy a megkérdezettek úgy vélik: a sajátjuk helyett más EU-tagállamok húztak hasznot az euróból.
A franciák ez alól is kivételek: relatív többségük - mintegy negyven százalék - szerint a teljes EU-gazdaságra is káros hatással van a valutaunió. Azok aránya, akik szerint saját országuk gazdaságára káros hatást gyakorol az euró, Olaszországban a legmagasabb, csaknem nyolcvan százalék.
Veszélyben az euróövezet
Az euró népszerűtlenségére és annak lehetséges következményeire nagy londoni elemző házak már korábban felhívták a figyelmet. A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő valamivel több mint egy éve kiadott hosszú távú előrejelzése úgy fogalmazott, hogy "valószínűtlen, de már nem lehetetlen" az euróövezet felbomlása. A Moody's akkori elemzése szerint a bővítés utáni unió működtetésére kidolgozott alkotmányos szerződés francia és holland elvetésének legmarkánsabb következményként az EU "olyan szakaszba jutott, amelyben a lehetséges kimenetelek választéka nagymértékben kibővült".
Az euróövezet sorsával kapcsolatban a cég megállapította: máris viták forrása - főleg Olaszországban, de nemcsak ott -, hogy az egységes pénzügypolitika túlzottan merev lehet egy-egy tagállam belső szükségleteihez mérten, és a nemzetgazdasági szintű üzleti ciklusok az euróövezetben kevésbé tűnnek szinkronizáltnak a vártnál.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű elemző és gazdasági előrejelző intézete - az EU-alkotmány franciaországi és hollandiai elutasítása utáni helyzetértékelésében azt írta: nagyon csekély a valószínűsége a valutaunió felbomlásának középtávon, ugyanakkor ennél nagyobb a kockázata annak, hogy egy vagy több tagállam kilép az euróövezetből. Az EIU akkori elemzése szerint e kockázat Olaszország esetében a legnagyobb, az olasz gazdaság gyenge növekedése, versenyképességi hiánya, és a közfinanszírozási rendszer rossz állapota miatt.
A Financial Times által hétfőn közölt új felmérés szerint az euróövezeti polgárok személyes anyagi helyzetük alakulását is borúlátóan ítélik meg. A válaszadók mindössze 26 százaléka számít arra, hogy 2007 végén jobban fog élni, 23 százalékuk anyagi helyzetének romlásától tart, és 43 százalék nem vár változást.
A felmérésbe bevontak kevesebb, mint a fele vár az idén béremelést, és akik számítanak erre, azoknak is csak 23 százaléka bízik az inflációnál nagyobb emelésben.
Alacsonyan tartják a béreket a külföldi munkavállalók
A közvélemény-kutatás szerint a vizsgálatba bevont országok lakói Románia és Bulgária idei EU-belépését sem fogadták osztatlan lelkesedéssel. A két új EU-tagállam csatlakozását a válaszadók átlagosan 45 százaléka tartotta negatív fejleménynek, míg Németországban az így vélekedők aránya megközelíti a hatvan százalékot.
A felmérés részvevőinek egyértelmű többsége gondolta úgy, hogy a külföldi munkavállalók beáramlása bérleszorító hatást gyakorol. Ez különösen Németországra igaz, ahol a megkérdezettek 69 százaléka érzékelte úgy, hogy a bevándorlás miatt csökkentek a bérek; ezen belül 33 százalék "jelentősnek" mondta a bércsökkenés mértékét.
A kelet-európai munkaerő tömeges bevándorlásának bérleszorító - és így kamatcsökkentő - hatását londoni elemző házak a brit gazdaságban is kimutatták. A Gazdasági és Üzleti Kutatások Központjának (CEBR) nemrégiben kiadott elemzésében az állt, hogy egyedül a hatszázezres új kelet-európai munkavállalói tömeg kétharmadát adó lengyelek bevándorlása mindössze két év alatt "Liverpool városáéval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítette" a keresletet a brit gazdaságban, de úgy, hogy közben a bérinflációt alacsonyan tartotta.
A Bank of England - a brit jegybank - e hónap elején megjelent átfogó vizsgálata szintén azt állapította meg, hogy a kelet-európaiak tömeges bevándorlása enyhítette az inflációs nyomást, mivel a brit gazdaságban általuk teremtett pótlólagos kínálat nagyobb, mint az általuk teremtett pótlólagos kereslet. A jelentés szerint a nyolc kelet-európai EU-tagállamból érkezők átlagosan 14 százalékkal keresnek kevesebbet, mint az azonos munkakörben foglalkoztatott britek.
Az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű londoni gazdasági előrejelző részlege szerint a több százezer kelet-európai új alkalmazott beáramlása - a bérleszorító hatás miatt - fél százalékponttal alacsonyabban tartja a brit jegybanki kamatot annál a szintnél, ahol az egyébként jelenleg állna.
A Bank of England mindazonáltal január 11-ei kamatdöntő ülésén teljesen váratlanul negyed százalékponttal, 5,25 százalékra emelte alapkamatát, jóllehet a piac egyöntetűen változatlan kamatra számított. A kamatemelés előzményeként a 12 havi fogyasztói infláció novemberben 2,7 százalékra gyorsult az októberi 2,4 százalékról.
