Az ügyesség teszi a tudást hatalmi bázissá

A sok konfliktus miatt, a hatalmi küzdelmek aktuális állásától függően a szervezet váltakozva követ különböző célokat. A zászló mindig azoknak áll, akik a legfontosabb, leginkább monopolizálható hatalmi bázist tudják felmutatni. Ha például a szervezetnek anyagi gondjai támadnak, az irányítást átveszik a költségvetéseket megnyirbáló, szigorúbb kontrollt érvényesítő "pénzügyesek", de ha a helyzet javul, ismét a pénzügyi célokkal, költségvetési egyensúllyal kevésbé törődő szakértők kerülhetnek nyeregbe.

Olyan nagy méretű szakértői szervezetekben, mint például egy egyetem, egy kórház vagy egy befutott tanácsadó cég a szakértők általában nem tekinthetők homogén csoportnak. Az egyes szakmai köröknek eltérő elképzelése lehet a követendő szakmai irányról, a rendelkezésre álló anyagi keretek elosztásáról, a hosszú és rövid távú célok összehangolásáról. Mivel a szakértelem gyorsan avul, a friss tudást képviselő fiatalabb generációk szembe kerülhetnek a megszerzett előjogaikat védő "öregekkel". Ráadásul nem mindig a szakmai szempontból legigényesebb tudás a legpiacképesebb: ínségesebb időkben a pénzszerző képesség erősebb hatalmi bázis lehet a szakmai felkészültségnél. (Ne feledjük: az erős hatalmi bázisnak a szervezet számára fontosnak és szűkösen rendelkezésre állónak kell lennie.)

A szakértői csoportok konfliktusai, hatalmi összecsapásai még bizonytalanabbá tehetik a szakértői szervezet amúgy is ingatag célrendszerét, megnehezítik annak vezetését, kézben tartását. A hatalmi viszonyok függvényében változó célrendszer pazarláshoz vezet, rontja a hatékonyságot. A negatív tendenciák különösen felerősödhetnek az olyan szervezetekben, ahol hiányzik az erős külső (pl. tulajdonosi, állami, közösségi) vagy belső (vezetési) kontroll, amely képes lenne gátat vetni a korábban leírt módon értelmezett átpolitizálódásnak.

Forrás: CEO magazin

Bőgel György a KFKI Számítástechnikai Rt. stratégiai tanácsadója, a CEU Business School tanári karának tagja, a Debreceni Egyetem docense