A csatlakozás bejelentését követően másnap megjelent Eurostat statisztika már 3,4 százalékos pénzromlást mutatott, ami azóta csak fokozódott. Novemberre 5 százalékra nőtt az észt infláció, ami az egész Európai Unióban a második legnagyobb érték a román 7,7 százalékhoz képest. Ugyanakkor a román infláció a nyáron megemelt áfa kulcsokra vezethető vissza, Észtország azonban, elvileg a pénzügyminiszteri döntés értelmében júliusra megérett az euróra. Mint ismert, a Maastrichti kritériumok első pontja szerint az euróövezeti tagország inflációja legfeljebb 2 százalékkal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát. Novemberben Szlovákiában egy, Hollandiában 1,4 százalékos pénzromlást mértek, míg Írországban 0,8 százalékos defláció volt.
Az észt adatok azt a korábbi megfigyelést támasztják alá, mely szerint a sikeresen kandidáló országban a csatlakozási jóváhagyás után, de még a tényleges csatlakozás előtt "elszabadulnak az árak".
Az euróövetben egyébként a most publikált részletes Eurostat adatok alátámasztják a november végi előzetes számokat, vagyis a pénzromlás mértéke az Európai Központi Bank (EKB) tűrészónájának közelében, 1,9 százalékon jár. Az Európai Unióban ennél kicsit magasabb, 2,7 százalék volt a pénzromlás üteme. Hazánk éves harmonizált inflációja egyébként a negyedik legmagasabb volt az EU-ban négy százalékos értékével.
mfor.hu
