Hiába a szakma, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió ellenkezése, a kormány foggal-körömmel ragaszkodott adócsomagjához, mely a csütörtök esti zárószavazáson a papírformának megfelelően átment a parlamenten. Az utolsó pillanatban több fontos módosítás is volt a javaslatban, a jelek szerint éppen azokat a pontokat igyekezett kiküszöbölni a kormány, melyek a legproblémásabbak voltak.
Az elfogadott csomag a bankadó mellett tartalmazza a fizetések maximálását a közszférában, a devizahitelek befagyasztását. A kormánypártok mellett a Jobbikszavazott igennel a javaslatra, az LMP nemmel voksolt, míg az MSZP képviselői nem nyomtak gombot.
Mégis kell fizetnie Járaiéknak
Az egyik leginkább kifogásolt pont az volt, hogy egy korábbi módosító javaslat értelmében a 2007 júniusa után alakult biztosítóknak nem kellett volna bankadót fizetniük. Ezzel jól járt volna például a Járai Zsigmond nevével fémjelzett CIG Pannónia biztosító. A szakemberek szerint azonban a kivételt az EU burkolt állami támogatásnak tekinthette volna, ezért egy utolsó módosítással kikerült a törvényjavaslatból.Ez azért is érdekes, mert csütörtök délelőtt a miniszterelnök szóvivője még úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem lép vissza a "lex Járai" néven emlegetett javaslattól.
"A javaslat a tevékenységi engedélyt első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző biztosítókat visszahelyezi a biztosító fogalmába, tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat fizetési kötelezettséget írna el ő normatív jelleggel, így indokolatlan a kivétel alkalmazása" - olvasható az utolsó pillanatban benyújtott módosító indítványban.
A bankadót a kormány az erdeti tervek szerint három évre vetné ki, azonban a miniszterelnök a csütörtöki zárószavazás előtt ezen is finomított. "A bankadó 2012-es kivezetése nem azt jelenti, hogy utána nem lesz bankadó Magyarországon. Az a kérdés, milyen bankadó lesz a három éves periódus után" - emelt ki Orbán Viktor.
Máshogy segítették ki a takarékokat
Szintén egy korábban elfogadott módosító javaslattal került be a törvényjavaslatba, hogy azoknak a hitelintézeteknek, melyek 2009 végén fiókjaik legalább 15 százalékát 4000 lakosnál kisebb településen működtették, ezek arányában csökkenthetik különadójukat. Ezt nem titkoltan a takarékszövetkezetek miatt vették be a törvénybe, hiszen így mindössze három szövetkezetnek kellett volna fizetnie.
A fenti módszer ellen szintén tiltakoztak, ezért a kormány egy utolsó módosítással megváltoztatta. A végső verzióban már az szerepel, hogy a korábbi egységesen 0,45 százalékos adókulcs helyett a módosított mérlegfőösszeg 50 milliárdos összegéig csak 0,15, felette 0,5 százalékos kulcs alapján kell adózni.
Az elfogadott végső törvényben szerepel az is, hogy az érintett pénzügyi vállalkozásoknak két részletben kell befizetniük a rájuk eső adót: először szeptember 30-ig, majd december 10-ig. Ezzel biztosítható, hogy még az idén befolyik a kasszába az összeg, ami az idei költségvetési egyenleget javíthatja.
A biztosítók adókulcsát az eredetileg gondolt 5,2 százalékról múlt héten 5,8 százalékra srófolták, most pedig még tovább, 6,2 százalékra emelnék. A pénzügyi közvetítők mentesülnének a bankadó alól.
Mit szólhat ehhez az IMF?
Kérdés, hogyan reagál majd a Nemzetközi Valutaalap arra, hogy a magyar kormány nyíltan szembe ment vele a bankadót illetően. A szervezet szakemberei elsősorban az új adó mértékét kifogásolták az elmúlt hetekben a tárgyalásokon.
Az IMF reakciója lényegében érdektelenné vált azok után, hogy Orbán Viktor az utóbbi napokban igen kemény hangot ütött meg velük szemben. Először kedden nyilatkozott úgy a magyar miniszterelnök, hogy hazánk csak a 3,8 százalékos költségvetési hiányt vállalta, ahhoz semmi köze a nemzetközi szervezetnek, hogy ezt hogyan teljesítjük.
Ezt követően csütörtökön a parlamentben napirend előtti felszólalásában Orbán már úgy fogalmazott, hogy októberben kifut a jelenlegi IMF-megállapodás, utána pedig nincs dolgunk a szervezettel. Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy három hete Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is arról beszélt, hogy az ősszel egy újabb 10-20 milliárd eurós készenléti hitelmegállapodást köthet a kormány a Valutaalappal.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
