Bár a kormány nem állapodott meg a pénzügyi szervezetekkel, az Országgyűlésnek pénteken benyújtott törvénycsomag tartalmazza az általuk fizetendő különadót is. A bankok esetében az adó a módosított mérlegfőösszeg 0,45 százalékának felel meg, s az idén 120 milliárd forintosra tervezett elvonást két egyenlő részletben, szeptember 10-ig és december 10-ig kell megfizetniük.
Nyers Rezső hétfőn, az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: bíznak abban, hogy a hatások mérlegelésével kevésbé súlyos gazdasági következményekkel járó javaslat is kialakítható a bankadóról, olyan, amely kisebb mértékben terheli a pénzügyi szektort. Elmondta, a bankszövetséggel nem egyeztettek a törvényjavaslat szövegéről, az Országgyűlés honlapjáról ismerték meg. Megbeszélések több alkalommal is voltak a kormány képviselőivel, ezeken nyomatékosan felhívták a figyelmet a bankadó rendkívül kedvezőtlen makrogazdasági hatásaira.
A kormány a főtitkár szerint csak egy kérdésről kívánt tárgyalni a pénzintézetekkel, arról, hogy milyen módszer szerint osszák fel az elvonást, nem az alapproblémáról, arról, hogy megvalósítható-e súlyos következmények nélkül egy ilyen mértékű elvonás. A tervezett bankadó gyengíti a magyar pénzügyi közvetítő rendszer stabilitását, erősen fékezi a bankok hitelnyújtó képességét, s mindezek révén gyengíti a gazdasági növekedést - hangsúlyozta a főtitkár. A törvényjavaslat tárgyalása során ezeket a hatásokat szem előtt kellene tartani, s a bankszövetség a továbbiakban ezekre a rendkívül fontos szempontokra kívánja felhívni a döntéshozók figyelmét.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy befejezettnek tekinthetők-e már a tárgyalások, azt válaszolta: amíg a törvényjavaslat nincs elfogadva, indokolt felhívni a problémákra a figyelmet. Arra a kérdésre, hogy miként reagálnak a bankok, ha az Országgyűlés mégis elfogadja a bankadóról szóló javaslatot, azt válaszolta: "a bankok jogkövető magatartást folytatnak, ahogy eddig is tették".
Nyers Rezső rámutatott: a bankok adóterhelése a bankadó bevezetésével a társasági nyereségadót és hitelintézeti járadékot figyelembe véve 60 százalék fölé növekszik; az iparűzési adóval együtt - amelynél szintén diszpreferáltak a bankok, mert náluk másképp történik az alap kiszámítása -, meghaladja a 70 százalékot. A magas terhelés miatt valószínűleg több bank is tőkebevonásra kényszerül.
A napokban megjelent sajtóhírekkel kapcsolatban megerősítette: a külföldi anyabankok nem visszavonták az itteni leánycégek mandátumát, hanem halasztást kértek, azt, hogy a tárgyalások lezárására az IMF tárgyalások lezárulta után kerüljön sor, a kormányzat azonban a bankszövetségen keresztül eljuttatott kérést nem fogadta el. A főtitkár hangsúlyozta: a magyarországi bankoknak, és a Magyarországon fiókkal, leánybankkal rendelkező külföldi hitelintézeteknek is erős igényük, hogy a bankadót összhangba hozzák a formálódó nemzetközi szabályokkal; Magyarország ugyanis enélkül nagy versenyhátrányba kerülhet a tőke- és forrásvonzó képességet tekintve a többi országhoz képest.
A parlamenthez beterjesztett törvénycsomagban a bankadón kívül más, a pénzügyi szektort érintő javaslat is van, amelyről nem egyeztettek a pénzintézetekkel, illetve a bankszövetséggel - hívta fel a figyelmet a főtitkár. Ez pedig az a javaslat, amely szerint a devizaalapú hitelek mögé a jövőben nem lehet jelzálogjogot bejegyezni. A bankok a törvényjavaslatot most tanulmányozzák, de már látni, hogy a javaslat szövegét a megfelelő végrehajtás érdekében pontosítani kell - mondta Nyers Rezső.
MTI
