250 ezren rettegnek
Idén márciusban 8,1 százalék volt a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya, ami jelentős emelkedést jelent a 2008 végén tapasztalt 3,1 százalékos arányhoz képest. A lakossági jelzáloghiteleket tekintve 6,3 százalékos volt az arány az egy évvel korábbi 2,6 százalék után.
„Ezek a késedelmek időben és összegben nagyon különbözők. Akadnak olyanok, melyek éppen csak átlépték a három hónapot, de mások akár egy éve is tartoznak. Vannak olyan adósok, akik már elkezdtek törleszteni, míg másoknak eszük ágában sincs fizetni” – vázolta fel Bunna Gyula, a PwC tanácsadási üzletágának igazgatója.
A könyvelőcég szakemberei szerint nagyjából a középmezőnyben vagyunk a régióban, három ország – Szlovákia, Szlovénia és Csehország – pozitív irányban lóg ki a sorból. A becslések szerint nagyjából ötmilliárd euró (1400 milliárd forint) a nem teljesítő hitelek összege, de például az orosz vagy ukrán piacon ez természetesen magasabb – emelték ki a cég szakemberei. Az említett három „kivételes” ország pedig annak köszönhette jó teljesítményét, hogy a hitelek többségét nemzeti devizában folyósították.
„Jelenleg nagyjából 90 ezer hitelről beszélünk, ha ehhez hozzávesszük azt, hogy egy ingatlanban átlagosan 2,5 ember él, akkor 200-250 ezer embert érint a probléma” – vázolta fel Bunna Gyula.
Ki viszi el a balhét?
A PwC igazgatója szerint a tartósan fizetési késedelembe esők két csoportba tartoznak: vannak, akik a forint gyengülése miatt átmenetileg esnek késedelembe, mások pedig a munkanélküliség emelkedése miatt tartósan képtelenek fizetni.
Bunna Gyula szerint a munkanélküliség utóbbi hónapokban tapasztalt csökkenése csak néhány hónap múlva mutatkozik majd be a hitelportfólióban, ezért az év végéig még emelkedhet a nem teljesítő hitelek aránya. „Nehéz megmondani, hol fog tetőzni az arány, de a mostani makrotrendeket nézve talán megáll 10 százalék alatt az arány” – véli Bunna Gyula.
A PwC szakember abban egyetért a jegybankkal, hogy vannak még tartalékok a magyar bankrendszerben, de amíg ezt a terhet magával hordozza, addig az jelentősen visszafoghatja a jövőbeni hitelezést. „Jelenleg a teljes lakossági deviza alapú jelzáloghitel-állomány mintegy 2500 milliárd forint, ennek 6,3 százaléka nem elhanyagolható összeg” – véli a szakértő.
Bunna Gyula szerint az pozitív, hogy a kormány a Nemzeti Eszközkezelő ötletével elkötelezte magát amellett, hogy megoldja a problémát. „Kérdés, hogy a javaslat mennyire lesz konform ahhoz, hogy ne a költségvetést terhelje a szükséges összeg, hanem piaci forrásból lehessen finanszírozni” – véli a PwC igazgatója.
A cég szakembere szerint komoly problémát jelent az is, hogy a legfrissebb adatok szerint már 850 ezren vannak a BAR-listán, akik a következő öt évben nem kaphatnak hitelt. Ez pedig jelentősen visszafoghatja a gazdaság növekedését is.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
