A magyar lakosság hatvan százaléka nyilatkozik úgy, hogy torzításoktól mentes, független információra lenne szüksége megtakarításai, befektetései megtervezéséhez. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy kitől származzon ez a tanács: a megkérdezettek egyharmada családjától szeretne ilyen információt kapni, egyharmaduk inkább pénzügyi tanácsadó véleményére hallgatna, míg egyharmaduk ezek közül egyik véleményére sem ad.
„Az európai tendenciához hasonlóan azt látjuk, hogy nem erősödik a pénzügyi szolgáltatók iránti bizalom Magyarországon. Az emberek valódi tanácsokat, segítséget és érthető információkat szeretnének a pénzügyi szektorban tevékenykedő cégektől. Nincs könnyű dolguk, hiszen a termékek egyre összetettebbek, a dokumentáció egyre hosszabb. A biztosítási szakmában ezért van kiemelt jelentősége a közvetítőknek” – összegzi piaci tapasztalatait Bartók János, az Aviva elnök-vezérigazgatója.
Kevésbé bízunk a multikban
A pénzügyi szolgáltatók közül a legnagyobb bizalom a helyi és regionális bankokat övezi: Magyarországon a megkérdezettek 28 százaléka, a nemzetközi kutatás összesített eredményei szerint 43 százalékuk voksolt rájuk. A nagy, nemzetközi bankok ennél valamivel kevesebbet: itthon 22 százalékot, összesen pedig 37 százalékot értek el, a biztosítók pedig 18, illetve 31 százalékban részesedtek a bizalmi indexből. Az állam mindenütt sereghajtó, amíg itthon a lakosságnak mindössze kilenc százaléka számít az állami gondoskodásra, a nemzetközi összesítés ennél kedvezőbb, 26 százalékos.
A biztosítókra leginkább Ázsiában számít a lakosság, Indiában például 78 százalék szavaz nekik bizalmat. Az európai mezőny megosztott: amíg a csehek csaknem fele kedvezően nyilatkozik róluk, Lengyelországban és Romániában alig több mint 20 százalékos bizalmat érnek el, áll az Aviva közleményében.
Ajánlás alapján döntünk
A pénzügyi szolgáltatások igénybevételénél a többség informális tanácsokra ad a leginkább: míg Magyarországon és Romániában a megkérdezettek mintegy 70 százaléka családjától, barátjától kér tanácsot, a cseheknél és a lengyeleknél ugyanez az arány 55 százalék körül alakul. Európa nyugati felén viszont mindössze 30 százalék részesíti előnyben az intézményektől származó forrásokkal szemben a baráti tanácsokat.
Magyarországon a megkérdezettek csaknem egyharmada ajánlás alapján választ pénzügyi szolgáltatást, egyharmaduk hagyatkozik korábbi személyes tapasztalatára. Húsz százalékuknak fontos, hogy az adott szolgáltató hosszú múltra tekintsen vissza a piacon, 10 százalékuk értékeli a jól ismert márkákat, s mindössze három százalékuknak fontos a szakértő ajánlása.
A hazai pénzügyi piaci szereplők iránti bizalmatlanságot jól jellemzi, hogy az ügyfelek többsége nem tudja eldönteni: a pénzügyi szolgáltatók reális ajánlatokkal keresik-e meg őket és általában úgy vélik, hogy ezen cégek sokkal inkább törődnek saját szükségleteikkel, mint az ügyfeleik érdekeivel.
