A tíz elemző becsléséből kialakult konszenzus az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,2 százalékra eszi az idei első negyedéves GDP-növekedést. Tavaly ilyenkor 2,7 százalékos volt a mutató az enyhe tél miatt, azaz a relatíve magas bázis nem segítette elő a bővülést. Az év többi időszakában azonban ez lendíti előre a gazdaságot.
A mostani adatot termelési oldalon a korábbi időszakokkal megegyezően az ipar dominálja, amely várhatóan 7,8 százalékkal bővül. A mezőgazdaság ugyancsak jobban teljesít, mint egy éve, ez azonban a tavalyi év alacsony termelési szintjének köszönhető.
Az állami kiadásoknál szintén a bázis tolja felfelé a mutatót, mivel nem várható akkora szűkítés idén, mint amilyen tavaly volt. A Pénzügyminisztérium az egyszeri sokk ideiglenes hatását többször is hangsúlyozta, és ez idén tényleg segíti a gazdaság növekedését, azonban ehhez nem kapcsolódik semmi olyan tényező, amely a későbbi évekre megalapozhatná a gyorsabb bővülést.
A felhasználási oldalon még mindig a tavalyi évet jellemző forgatókönyv az uralkodó. Az eurózóna gazdaságának fékeződése egyelőre nem jelent meg a magyar külkereskedelmi adatokban, így a korábbi előrejelzésekhez képest szélesebbre nyílt az export-import olló. A külső piacok visszaesése azonban továbbra is az egyik legjelentősebb kockázati tényező a magyar gazdaság növekedésének szempontjából. A reálbércsökkenés fékeződése már a háztartások fogyasztásában is látszódhat, ez azonban még csak a visszaesés mérséklődését jelenti.
Az egyik legfőbb kérdés, hogy a beruházás végül hogyan vészeli át az idei évet. Míg a régióban két számjegyű növekedés jellemzi a bruttó állóeszköz-felhalmozást, addig nálunk a 2006-os 2,1 százalékos csökkenés után már a tavalyi 1 százalékos növekedésnek is örülni lehetett. Márpedig ettől függ, hogy képes lesz-e visszaállni a gazdaság egy gyorsabb növekedési pályára - idézi a Napi Gazdaság a szakembereket.
