3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A könyvtárosok, levéltárosok és muzeológusok megelégelték, hogy több mint tíz éve nem rendezték érdemben a fizetésüket.

Több mint háromezer könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési dolgozó által aláírt, béremelést követelő petíciót adott át hétfőn, a magyar kultúra napján a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága részére.

Az utóbbi években semmilyen bértárgyalás nem zajlott a kulturális szférában; az állam "rosszabbul viselkedik" munkáltatóként, mint a legtöbb magáncég - mondta el a petíció átadását megelőzően az Emmi Szalay utcai épülete előtt a KKDSZ elnöke. Csóti Csaba hangsúlyozta: a petíciót az elmúlt hetekben nemcsak a KKDSZ tagjai, hanem a könyvtárosok, muzeológusok, levéltárosok és közművelődési dolgozók mintegy harmada aláírta.

Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága előtt, mielőtt petíciót adott át 2018. január 22-én. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

A helyszínen Papp Katalin, a KKDSZ alelnöke által felolvasott petíció szerint a kulturális intézményekben dolgozó szakemberek fizetése messze elmarad az átlagbértől. Míg van olyan kiskereskedelmi lánc, ahol a pénztárosok is bruttó 300 ezer forintot keresnek, egy kezdő egyetemi végzettségű restaurátor vagy egy húszéves gyakorlattal rendelkező levéltáros, könyvtáros fizetése ennél bruttó 100 ezer forinttal kevesebb - áll a dokumentumban.

Az aláírók szerint azonban ekkora fizetésre is csupán az országos kulturális intézmények némelyikében lehet szert tenni: az önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozók bruttó átlagfizetése nem éri el a 200 ezer forintot és a munkatársak legalább kétharmadának fizetése sem haladja meg a bruttó 180 ezer forintot, a minden középfokú végzettségű munkavállalót megillető garantált bérminimumot. Mint a dokumentum hangsúlyozza, folyamatos a szakemberek elvándorlása a magánszférába, ezzel azonban a közszféra számára elveszik a távozók értékes tudása is.

A KKDSZ azt szeretné, hogy kezdjenek tárgyalásokat a 2018. évre vonatkozóan a szakszervezet által tavaly kezdeményezett bérpótlék-emelésről, majd az átfogó bérrendezési politikáról.

Csóti Csaba az MTI-nek elmondta: a könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési dolgozók bérét több mint tíz éve nem rendezték. Tavaly ugyan a tárca szerint 15 százalékos béremelést hajtottak végre, ezt a mértéket azonban a KKDSZ számításai nem támasztják alá. A szakszervezet két alapvető követelése ezért a bérpótlék 50 százalékos emelése, valamint a kiszámítható bérrendszer megteremtéséről szóló tárgyalások megkezdése - közölte. Csóti Csaba újságírói kérdésre válaszolva közölte: követeléseik elutasítása esetén a sztrájkot is fontolóra veszik. A petíciót több szakszervezet is támogatja.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!