A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtöki államháztartási adatokra vonatkozó közlése szerint a közponi költségvetés bruttó, nem konszolidált adóssága 23 881 milliárd forint volt december végén. Ez 1882,5 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi szintnél, a növekedést alapvetően négy tényező eredményezte:
- a nettó kibocsátás 727,2 milliárddal emelte az adósságot,
- februárban 401,7 milliárdos önkormányzati, júniusban 35 milliárdos MÁV-adósságot vállaltak át,
- a forint tavalyi gyengülése 534,3 milliárddal növelte az állományt,
- végül az állam a deviza keresztárfolyamok jelentős változása miatt 193,9 milliárddal növelte a partnerkockázatát csökkentő mark-to-market betétállományát.
Ugyan tetemesnek tűnik a nominális növekedés mértéke, de sokkal fontosabb a GDP-arányos ráta, melynek év végi csökkenését szeretné látni a kormányzat és nem mellesleg Brüsszel is. Ebbe a küzdelembe azonban becsléseink szerint most könnyen belebukhattak Orbánék.
A december végi adat egyébként a novemberinél mindössze 33 milliárd forinttal alacsonyabb, ami már látszatra is kevésnek tűnik a csökkenő adósságcél teljesüléséhez.
A központi kormányzati adósságon felül az államháztartás rendszerében közel 640 milliárd forintnyi egyéb hitel lehetett. Ez a harmadik negyedév végi állapot, ám mivel erre az adatra csak negyedévente, a jegybanki statisztika közlésekor kapunk rálátást, a számításunk során változatlannak tekintettük. Ezzel együtt tehát a teljes államháztartás adóssága 24 527 milliárd forint lehetett 2014 év végén.
A kormány az idei költségvetésben szereplő makrogazdasági prognózisa szerint év végére 31 601 milliárdos GDP-t vár, amire rávetítve a teljes államháztartási adósságállományt 77,6 százalékos GDP-arányos rátát kapunk. 2013 év végén pedig 77,3 százalékos volt az ősszel felülvizsgált adatok alapján. Vagyis becsléseink alapján nemhogy a 76 százalékos korábban számszerűsített célt nem sikerült elérnie a kormánynak, de még egy minimális csökkentést vagy stagnálást sem. Mindez pedig már nemcsak presztízskérdés Orbánék számára, hiszen Brüsszel korábban az egyik országjelentésében arra hívta fel a figyelmet hazánkkal kapcsolatban, hogy nem kellően megnyugtató mértékű és bizonytalan az államadósság jövőben várható csökkenése, ezért ha ezt nem sikerül teljesíteni, akkor könnyen újraindulhat a túlzottdeficit-eljárás hazánk ellen.
Nem eszik ennyire forrón?
A becslésünk és a minimális csökkenést jelentő 77,2 százalékos ráta között ugyanakkor mindössze 0,4 százalékpont a különbség a GDP arányában, ami nominálisan 126 milliárd forintot jelent. Ennek "eltüntetése" pedig nem tekinthető irreálisnak az általunk még nem ismert adatok esetében.
Vagyis a kormányzati adósságon felül meglévő adósságállomány (640 milliárd forint a harmadik negyedév végén) az utolsó három hónapban akár csökkenhetett is ekkora összeggel. Másik opció a GDP-vel kapcsolatos: a kormány ugyanis reálisnak és elképzelhetőnek tart a korábban becsültnél is nagyobb GDP-növekedést. Vagyis amennyiben ez a "forgatókönyv" megvalósul, és mondjuk nominálisan még legalább 128,6 milliárd forinttal nő a GDP a várton felül (31 601 milliárd), akkor már rögtön egy hajszállal bár, de megvalósulhat a kormányzati cél arra vonatkozóan, hogy nem növekedhet az államadósság a GDP-arányában.
Székely Sarolta
mfor.hu
