A kormányszóvivő közölte, hogy az ezt szolgáló javaslat ősszel kerülhet a kormány elé, és ha a parlament elfogadja, akkor a jövő évtől már az ingatlanokat is el lehet árverezni ilyen módon. Hozzátette: a kormány tavaly a visszaélések visszaszorítása érdekében teremtette meg az elektronikus árverés feltételeit.
Korábban ugyanis az államot jelentős kár érte, miután a köztartozások miatt lefoglalt értéktárgyak a hagyományos liciteken a meghatározott minimumértéken kerültek az új tulajdonos birtokába, így a bevétel jelentősen az ingóságok valódi értéke alatt maradt. Példaként elmondta, hogy 2005 és 2007 között közel 13 ezer árverést és nyilvános pályázatot hirdetett meg az APEH, amelyeken összesen 19 milliárd forint értékű ingóságot és ingatlant árvereztek el, de csupán hárommilliárd forint folyt be bevételként.
Mint mondta, a bevételkiesést olyan szervezett csoportok működése okozta, amelyek - főleg a nagy értékű ingóságok esetében - manipulálták az árveréseket, akár fenyegetéssel is, rávették az érdeklődőket, hogy ne licitáljanak.
Az elektronikus árverés viszont teljes anonimitást biztosít az érdeklődőknek, kizárja a licitálás befolyásolását. A rendszer bevezetését követően az első félév tapasztalatai azt mutatták, hogy csökkennek a visszaélések, és nőnek a bevételek.
Elmondta: az első félévben 237 sikeres árverést tartottak, és az internetes licittel eladott ingóságok átlagosan a becsérték 72 százalékáért találtak gazdára, ez pedig a korábbi átlagos érték háromszorosa. Hozzátette: azért lenne fontos, hogy a köztartozás miatt lefoglalt ingatlanokat is elektronikus úton lehessen értékesíteni, mert ezek a jelenlegi árveréseken a forgalmi érték 50-70 százalékáért cserélnek gazdát.
