3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az Európai Unióhoz csatlakozó közép- és kelet-európai országokban bizonytalanná válik az euró bevezetésének menetrendje. Szakemberek szerint Pedro Solbesnek, az EU pénzügyi biztosának közelmúltban tett kijelentései jelzik: nagyobb nyomás nehezedik a tagjelöltekre, például Lengyelországra és Magyarországra, annak érdekében, hogy több időt hagyjanak az átállásra - írta a Financial Times Deutschland (FTD).

Annak valószínűsége, hogy Lengyelország és Magyarország 2007-ben csatlakozik az euróövezethez, 75 százalékról 40 százalékra csökkent – idézte Erik E. Nielsen, a Goldman Sachs befektetési bank kelet-európai szakértőjének a nyilatkozatát a Távirati Iroda.

Az FTD szerint Pedro Solbes a múlt héten Prágában közölte: az új tagországoknak két évvel az euró-övezethez való csatlakozás előtt valutájuk mozgási sávját 15 százalékról 2,5 százalékra kell összeszűkíteniük. Amennyiben valamelyik valuta árfolyama túlságosan meredeken emelkedne, vagy csökkenne, a jegybankoknak eladással, vagy vásárlással kell gondoskodniuk arról, hogy az árfolyam a meghatározott keret között maradjon.

A legtöbb kelet-európai tagjelölt eredetileg olyan szándékot hangoztatott, hogy az eurót EU-taggá válásuk után minél gyorsabban be akarják vezetni. Közgazdászok abból indultak ki, hogy ez már 2007-2008-ban megtörténhet. A fontos gazdaságok közül csak Csehország tette le voksát egy későbbi időpont mellett - írta az FTD, s megszólaltatta a lengyel jegybank egyik vezetőjét, Boguslaw Grabowskit, aki szerint "a követelményeknek tragikus kihatásai lesznek a kelet-európai gazdaságokra".

A Solbes-nyilatkozat alkalmasint jelzés arra nézve, hogy az Európai Unió, s talán az Európai Központi Bank részéről is fokozott nyomás nehezedik a tagjelöltekre az euró bevezetésének halasztása érdekében. Az országoknak több időt kell adni a reáljövedelmek szintre hozására és valutáik felértékelésére - írja Marco Annuziata és Jeff Gable, a Deutsche Bank két elemzője. A szakemberek szerint a szűkebb sávval a valuták könnyebben ki vannak téve spekulációs támadásoknak.

Az FTD szerint a szakemberek mindazonáltal azzal is tisztában vannak, hogy az eurózónához való csatlakozás nem egyedül az árfolyam-kritériumok teljesítésén áll vagy bukik. - A tagság az euró-zónában továbbra is politikai döntés kérdése - közölte Nielsen.

Jeff Gable is azzal érvelt, hogy Írország, Olaszország, vagy Görögország példája mutatja: Brüsszel tud rugalmas is lenni. Az említett országok valutáinak váltási árfolyama két évvel az euró-övezethez való csatlakozás előtt még átlépte a 2,5 százalékos sávot. Ezen kívül az országoknak egyéb követelményeket is teljesíteniük kell: inflációs- és deficitkritériumokat is.


LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!