A mögöttünk hagyott héten sem unatkozhattunk igazán. Hazai fronton a migránsválság volt leginkább központban, gazdasági szemszögből viszont a Magyar Nemzeti Bank jutott nagyobb szerephez. Részben azért, mert kedden ismét kamatdöntő ülést tartott a Monetáris Tanács, amikor is a várakozásoknak megfelelően nem módosítottak az irányadó kamaton. Maradt 1,35 százalék. Ennél viszont sokkal nagyobb jelentőséggel bírt a szeptemberi inflációs jelentés publikálása, a főbb makrogazdasági prognózisok közlése. Ez alapján pedig úgy tűnik, hogy visszatértek a márciusi álláspontjukhoz, már, ami a gazdaság idei évének megítélését illeti a GDP-növekedés és az infláció szempontjából. Ez pedig egyben némi peszimizust sejtet, hiszen a korábbihoz képest egy hajszállal kisebb mértékben nőhet a magyar gazdaság a véleményük szerint 2015-ben, az infláció viszont alacsonyabb lehet, konkrétan 0 százalék. A gazdasági növekedésünk megítélésében ráadásul a jövő év vonatkozásában sem optimisták a jegybanki szakemberek, hiszen az NHP kivezetése szerintük is érzékenyen érintheti a növekedés ütemét.
Az inflációs jelentés mellett pénteken a jegybank bejelentette: megújul a 20 ezer forintos bankjegyünk, decembertől már a mindennapok során is találkozhatunk az új, zöldes árnyalatban tündöklő és a most használtnál biztonságosabb címlettel.
Bár kisebb hírverést kapott, de a Magyar Nemzeti Bankhoz kapcsolódik az "új világ eljövetele" is a bankrendszer számára. Szerdától ugyanis már nem a kéthetes jegybanki betét az irányadó kamat, hanem a 3 hónapos jegybanki betét. A változás célja az is, hogy a bankok az eddiginél még nagyobb mértékben finanszírozzák az államot a jegybank helyett. Ezt erősítve a szabályozói likviditásban is lesz módosulás, hiszen a 3 hónapos jegybanki betét csak korlátozottan lesz forgalomképes, és a likviditásfedezeti követlemények teljesülésébe sem lehet az ebben tárolt pénzmennyiséget beleszámítani. Mivel az 1,35 százalékos jegybanki alapkamat mellett az overnight (egynapos) betétek kamata a jelenlegi kamatfolyosó mellett 0,35 százalék, ezért sérülhetnek az önfinanszírozási program céljai. Emiatt a Monetáris Tanács kedden nem csak a tartósan alacsony kamatlábak mellett döntött, hanem hozott egy másik döntést is. Ez pedig arról szól, hogy a kamatfolyosó 0,25 bázisponttal lejjebb tolódik, amely így aszimmetrikussá válik, két széle 0,1 és 2,1 százalék lesz.
A bankoknál maradva kiemelkedő történés volt az is, hogy az Országgyűlés elfogadta az autóhitelek forintosításáról szóló törvényt. Ez egy tipikus svájci frankos hiteles esetén svájci frankonként 31 forint tehercsökkenést jelent. A kedvezmény 50 százalékát a pénzügyi intézmények levonhatják az általuk fizetett társasági adóból, különadóból, illetve pénzügyi tranzakciós illetékből.
Minden bizonnyal nem a kormány bankrendszert érintő lépései miatt, de azt is megtudhattuk, hogy a CIB 12 bankfiókot fog bezárni.
Statisztikák is érkeztek:
Az életszínvonal emelkedését jelzi a kiskereskedelem
Soha nem volt ilyen kevés álláskereső
Tarolt az Apple új szoftvere
Egyensúlyba került a dohánypiac?
Rengeteget spóroltunk az üzemanyagon
A parlamentnek hamarosan a költségvetéssel kapcsolatban is döntésre kell jutni, hiszen a héten a migránsválság következtében az idei büdzsé módosításáról szóló törvényjavaslatot nyújtottak be. A módosítás során a rendkívüli kormányzati kiadások költségvetési soron lévő összegét 60 milliárd forinttal, 160 milliárd forintra emelik. Emellett lesz még egy 1 milliárdos "vésztartalék" is. A módosítás során az MTVA 47,2 miliárd forintos adósságát is átvállalná a kormány, ami azonban sem a hiányt sem a teljes államháztartási adósságot nem fogja növelni. Utóbbihoz kapcsolódva úgy tűnik, hogy a kormány elkezdte a hajrát az év végi adósságcél élérése érdekében. Kiderült ugyanis, hogy az előzetes adatok szerint több mint 500 milliárddal zuhant a kormányzati adósság mértéke. Ebben a megszokott folyamatok mellett véleményünk szerint az is szerepet játszhatott, hogy már elkezdte az adósságkezelő az előtörlesztéseket.
Nemzetközi fronton vitathatatlanul a legnagyobb hírverést a Volkswagen-botrány tovagyűrűzése kapta. Martin Winterkorn szerdán mondott le verérigazgatói posztjáról, helyét a Porsche AG vezére, Matthias Müller foglalta el pénteken. Eközben egyre több hír szólt arról, hogy a korábban gondoltnál is nagyobb lehet a botrány. Az egy dolog, hogy sajtóértesülések szerint Berlin és Brüsszel is tudott a csalásról, de a személyautók mellett a kistehergépjárműveknél, a BMW-nél, a Seatnál, a Skodánál és még az Audinál is történhettek hasonló csalások.
mfor.hu
