Brüsszel 300 milliárd forintot tehet Orbán karácsonyfája alá


Kész a magyar javaslat a 2020 utáni uniós költségvetésre.

Idén eddig  mintegy 1 milliárd euró uniós támogatás érkezett Brüsszelből, de a kormány szerint van rá remény, hogy az év végéig további 1 milliárd euró - tehát újabb több mint 300 milliárd forint - fut be. Ez pedig azt jelenti, hogy az év során a magyar költségvetésből előfinanszírozott projektek egy része olyan fázisba érkezhetett, amikor már az unió is képes befogadni a számlákat.

Lázár János

Lázár János 

Arról nem is beszélve, hogy ha tényleg átutalják a 300 milliárdot, azzal a büdzsé mellett az adósság jogszabályoknak megfelelő csökkentését is garantálni lehetne. Minderről Lázár János beszélt az mfor tudósítójának kérdésére egy e heti tájékoztatón.

Mézesmadzag

Az uniós gazdasági kapcsolataink mélységét a közeljövőben nem pusztán a támogatási rendszer átalakítása, hanem arra rácsatlakoztatva az eurózóna bővítése határozhatja meg. Erről több politikai nyilatkozat is napvilágot látott a közelmúltban Brüsszelben.

Vajon mennyire csábító a magyar kormány számára az Európai Unió részéről beígért extra támogatás, az euró bevezetéséért cserébe? Erre is kíváncsiak voltunk az e heti Kormányinfón. Hírek szerint ugyanis az új uniós költségvetési politika részeként úgy alakítanák át a tagországoknak szánt támogatási alapokat, hogy abban új elemként megjelenne egy ösztönző csomag az euró bevezetése előtt álló országok számára. Mézesmadzagként, ahogy politikusok emlegetik.

A javaslat ötletnél több, de végleges döntés még nem született róla. A lényege, hogy Brüsszel az adott ország strukturális átakalításaihoz rendelne külön alapban kezelt uniós támogatást, de ehhez az adott tagállamnak biztosítania kell arról a közösséget, hogy elkötelezett az euró bevezetése mellett.

A magyar kormány eddig mereven elutasító volt a közös pénzzel szemben. Pedig a feltételeknek - egy kivétellel - megfelelünk (a belépéshez egy átmeneti időre az euróhoz kellene kötni a forintot, amelynek az árfolyama csak egy megadott sávban mozoghatna). Ezt a kormány is szereti hangoztatni, gazdasági sikereinek bemutatásaként.

Vajon Brüsszel ajánlata megfontolásra készteti a kormányt? A válasz alapján arra lehet következetni, hogy az álláspontja ebben az ügyben talán már kevésbé távolságtartó, mint korábban. Valószínűleg azon - is - múlik a vélemény megváltozása, hogy végül mi lesz az unió konkrét ajánlata, mások mellett Budapestnek.

Mikor legyen döntés? 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésünkre elmondta, hogy egyelőre az sincs eldöntve, mikor kezdődjék a vita az uniós költségvetésről.

"Van egy vita. Vita a vitáról." - mondta erről Lázár.

Az Európai Bizottság például azt javasolja, hogy még a 2019-es európai parlamenti választások előtt szülessen meg a döntés a költségvetésről. Egyes tagállamok viszont azt gondolják, hogy ez egy kényes téma, nem érdemes kapkodni, alapos felkészülésre van szükség..

Lázár János közölte, hogy Magyarország már elvégezte ezt a munkát, készen van a magyar álláspont. Az összes kérdést körbejárták, munkacsoportot alakítottak, egyeztetve a visegrádi országokkal (Szlovákiával, Lengyelországgal, Csehországgal). Tehát van egy közös, V4-es javaslat is. Azzal ugyanakkor érdemes tisztában lenni, hogy a fontos kérdések végül a nagy nettó befizetőkön dőlnek el - tette hozzá.

A miniszter bízik benne, hogy az EU vezető országai be fogják tartani az ígéretüket, amit - Lázár megfogalmazása szerint - még a 2004-es belépéskor tettek. Ez pedig arról szólt, hogy elismerik a csatlakozó országok felzárkóztatásának jelentőségét, amihez támogatást biztosítanak. Cserébe pedig megnyílnak előttük a friss uniós tagok piacai (tegyük hozzá, hogy ezek a piacok már korábban is nyitva álltak a nyugat-európai tőke előtt, bár kétségtelen, hogy más piacszabályozási eszközök mellett).

Ami a jövőt illeti, napvilágot láttak a támogatási rendszerrel összefüggésben teljesítendő uniós feltételekre tett javaslatok, bár ezekről még nem indultak el a tárgyalások. A felvetések szerint az alapjogi kérdések, a jogállamiság biztosítása is lehetne egy lehetséges feltétel. Ez nyilván a "renitens" tagoknak - köztük Magyarország - lenne fájó. Lázár szerint azonban ez a javaslat nagyon gyönge lábakon áll, mert más-más típusú kérdéseket nem lehet összekötni.

A miniszer úgy látja, inkább abba az irányba mozdulhat el a forrásosztás, hogy az adott ország gazdasági teljesítményére vonatkozó ajánlások válnak szemponttá. Emlékeztetett arra, hogy a tagállamok - egy-két kivételtől eltekintve - szerződésben vállalták az euró bevezetését, ezzel pedig azt, hogy teljesítik az eurózóna csatlakozáshoz szükséges kritériumokat.

A magyar kormány álláspontja azonban továbbra is az - rögzítette a tájékoztatón-, hogy akkor teremtődnek meg az euró bevezetésének a feltételei, ha a reálgazdasági felzárkózás is megtörténik. Nemzeti konzultációs nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy a közös pénz bevezetésével nem veszíthetnek a nyugdíjasok, a fizetésből élők. Ennek a feltételei Lázár szerint még nem teljesültek.

Egyelőre abban sem biztosak, hogy az említett uniós ösztönzők le tudnák lerövidíteni a felkészülési időszakot. Mégis, az elhangzottak alapján az lehet a benyomásunk, hogy a magyar kormány fontolóra veszi az ajánlatot. "Csak a mai napról tudok beszélni, most nem állunk készen" - mondta például az euró bevezetéséről Lázár. A lemaradásunk nagyságát érzékeltetve elmondta, hogy míg Magyarországon jövőre 400 euróra emelkedik a minimálbér, miközben Luxemburgban 1990, Németországban pedig 1500 eurós minimálbérek vannak.

Lesznek prioritásaink 

Kérdésünkre, hogy számolnak-e forrásvesztéssel a 2020 utáni költségvetési ciklusban a mostanihoz képest, Lázár elmondta, hogy arányaiban előállhat ez a helyzet, hiszen maga a büdzsé is kisebb lesz a Brexit miatt. Az uniós büdzsé jelenleg mintegy 1000 milliárd eurós, számítások szerint ez csökken 100 milliárddal a britek kilépése miatt. A magyar kormány célja, hogy lakosságarányosan továbbra is a legnagyobb visszakapott támogatáshoz jussunk.

Továbbá vannak prioritásként kezelt területek, mint az agrárium. "Az agrárkassza egy nagyon fontos kérdés esetünkben, de a felzárkózási források is azok" - hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon még vannak olyan régiók, amelyek fejlettsége alatta marad az uniós átlagnak. Ezért a kozhéziós alapban meg kell maradnia a felzárkóztatásukra szolgáló támogatásoknak. Ehhez ragaszkodni fog a magyar kormány.

A tárgyalások során lesznek javaslataink, konstruktívak is - mondta, egyben beavatva hallgatóságát a magyar fél tárgyalási technikájába.

Baka F. Zoltán

mfor.hu 


Olvasta már?



hirdetés
Brutális adócsökkentésre készül a kormányBrutális adócsökkentésre készül a kormány

De csak a következő évtized elején lesz rá pénz.

.
hirdetés
elrejt
 
.