A közel hétezermilliárd uniós fejlesztési forint értelmes, transzparens és hatékony elköltése érdekében a - hivatalosan a fejlesztéspolitikáért felelős - kormánybiztos felmutatta azt a pénzügyi táblát, amelyben némi módosulás tapasztalható a magyar kormány által korábban javasoltakhoz képest.
Mely területek nyertek a korrekcióval?
A 2007 és 2013 közötti (15 százalékos magyar forrást is tartalmazó) fejlesztési keretösszegben valamelyest nőtt az emberi tényezőkre és a környezeti, valamint az energia-felhasználással kapcsolatos fejlesztésekre fordítható pénzek aránya: a brüsszeli ámen e korrekció után hangzott végül el.
A foglalkoztathatóság javítását, a szakoktatás és -képzés fejlesztését tűzte ki célul a társadalmi megújulást szolgáló operatív program (TÁMOP), a társadalmi infrastruktúrát fejlesztő operatív program (TIOP) pedig a kórházak, az egyetemek és az oktatás nagyobb hányadának korszerűsítését segíti. E kettőt, valamint a környezeti és energetikai operatív programot (KEOP) nevezte a korrekció nyertesének Bajnai Gordon.
"Előre kell mennünk a regionalizmus irányába" - hangsúlyozta Bajnai, amikor a regionális fejlesztési programokra jutó összegeket említette. Nincsenek ugyan regionális önkormányzatok, és a parlamenten sem ment át a regionális szerveződéshez szükséges kétharmados törvény, a kormánybiztos mégis úgy véli, hogy erősíteni kell a régiók szerepét.
Nem helyettesítés, csak kiegészítés
Bajnai új filozófiát hirdetett: az uniós forrásokkal nem helyettesíteni, csupán kiegészíteni kívánja a kormány a magántőkét. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy a különféle operatív programokból a magánerővel megvalósítható és életképes fejlesztésekre nem adnak majd közpénzeket.
Bajnai másik alapelve úgy szól, hogy nem "ingyenpénzt" ad a kormány. A fejlesztésekre pályázóknak önerőt is fel kell mutatni, ami a kormánybiztos reményei szerint felelős magatartásra ösztökéli majd a források felhasználóit.
Végül, de nem utolsósorban Bajnai hangsúlyozta, hogy az átadott forrásokért cserébe tényleges, mérhető hozzájárulást várnak el a magyar gazdaság növekedéséhez. Ha pedig az elvárt árbevétel-növekedést nem tudja a pályázó igazolni, akkor a pénzt vagy hitelt kamatostól kell visszafizetni.
2008-ban lesz érezhető hatás
A kormánybiztos különleges, talán soha vissza nem térő alkalomnak tartja a most kezdődő 2007-2013-as fejlesztési időszakot. Az előrejelzések szerint ugyanis 2013 után még több lesz az unióban a nettó befizető ország, tehát nőni fog a központi elosztás ellenzőinek tábora.
Most, hogy elhangzott a brüsszeli igen az Új Magyar Fejlesztési Tervre, elkészülhetnek az operatív programok, az akciótervek, s azután kiírhatják a pályázatokat. Bajnai szerint 2008 lesz az első év, amikor nemzetgazdasági szinten is érzékelhető mértékű lesz az uniós pénzek beáramlása, a tetőzés pedig 2009-ben várható.
Menedzsment Fórum
