Annyi pénzt tenne félre adócsökkentésre a Fidesz-kormány 2020 után, amiből fedezni lehetne a személyi jövedelemadó csökkentését 9-10 százalékra, vagy akár egy újabb nagyarányú munkáltató tb-teher - konkrétan a szociális hozzájárulási adó - visszavágására is sor kerülhetne - fedezte fel az mfor a kormányzati dokumentumok között.
Varga Mihály és Kövér László házelnök a 2018-as büdzsé benyújtásakor
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tavaly év végén frissítette makrogazdasági előrejelzéseit. Elsőként számoltunk be arról, hogy ennek részeként mérsékelték az inflációs várakozásukat - 3 százalék helyett már csak 2,7 százalékkal számolnak -, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjasok biztosan jobban járnak. A járandóságukat ugyanis még a korábbi inflációs számítás szerint emelte januártól a kormány.
De nem csak emiatt találtuk érdekesnek az NGM jelentését. Rábukkantunk arra is, hogy a kormány egy igen jelentősnek mondható adócsökkentésre készül - igaz, nem a mostani évben, hanem 2020-tól. Ennek végrehajtásához persze kormányon kellene maradniuk az idén áprilisi választás megnyerésével, de ez - jelen tudásunk szerint - jelenleg nem forog veszélyben.
A kormányzati tervekben évek óta szerepel egy olyan adócsökkentési és fejlesztési alap felállítása - itt van erről egy cikk 2014-ből a portfolio-ról -, amelyből finanszírozni lehet a közterhek mérséklését, valamint fejlesztési projekteket. Ezt a rendkívüli helyzetekben szükséges kiadásokra - mint kiderült, beleértették a nemzeti konzultációt is - megalkotott Országvédelmi Alapba beépítve gondolták létrehozni. Végül csak 2020-ban jelennek meg ezek a megcímkézett források a költségvetésben - derül ki a friss jelentésből.
Eredetileg gyorsabb ütemű feltöltéssel számolt a nemzetgazdasági tárca, mint amekkora lépésekkel végül haladni tudtak. A 2015-ös büdzsében még úgy kalkuláltak, hogy 30 milliárd forintról indulva 2019-re 350 milliárd forintosra hízhat az alap.
Két évvel később, a 2017-es büdzsében már visszafogottabb feltöltési tempót vezettek le. Ez alapján 2019-ben még csak 60 milliárd forint lenne az alapban, de még 2021-ben is csak 360 milliárd forint állna itt rendelkezésre.
A legfrissebb, alig pár hetes jelentés szerint azonban 2021-ben már 710 milliárd forintot lehetne ebből az alapból adócsökkentésre és fejlesztésekre költeni!
Ez méretes ugrást jelent a korábbi tervekhez képest. Sőt, már a 2020-ra betervezett 440 milliárd forintt is tetemes summa. Az nem derül ki a tájékoztatóból, hogy miért változtatták meg nem elhanyagolható mértékben az irányszámokat, mindenesetre aktuálisan így néz ki az Országvédelmi/adócsökkentési és fejlesztési alap kerete a következő években.
- 2018: 60 milliárd forint
- 2019: 60 milliárd forint
- 2020: 440 milliárd forint
- 2021: 710 milliárd forint
A feltöltés forrásáról nem osztott meg információt a kormány, így csak feltételezhetjük, hogy a gazdasági növekedésből származó többletbevételek átcsatornázására, avagy megcímkézésére készülnek. Az NGM várakozása szerint az előttünk álló években dinamikusan emelkednek például a forgalmi adóból származó bevételek, amelyekből fedezni lehetne az alap költését. A fogyasztáshoz kapcsolt adókból idén 5239,9 milliárd forint folyik be a szaktárca szerint, 2021-ben viszont már 6401,1 milliárd. A különbözet 1161,2 milliárd, ami tehát négy év alatt épülne fel, és amiből finanszírozni lehetne az adócsökkentéseket.
Mivel az Orbán-kormány a fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt a közteherviselésben, vélhetően a munkához kapcsolódó elvonások mérséklése jöhet szóba a következő évtized elején. Adja magát az szja, hiszen ennek csökkentése jó ideje napirenden van. Jelenleg 15 százalék az adómérték, de a miniszterelnök mihamarabb szeretné az egyszámjegyű tartományban látni a kulcsot. A 9 százalékos kulcs eléréshez pedig nem sokkal nagyobb bevételről kellene lemondania a költségvetésnek, mint amennyit 2021-re beterveztek az adócsökkentési alapba.
Más elvonások kurtítása is szóba jöhet. A munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó két év alatt 27 százalékról 19,5 százalékra csökkent, és a következő négy évben további évi 2-2 százalékpontos vágásokra kerül sor, amennyiben teljesül a reálbérek emelkedésére vonatkozó feltétel.
Vagyis 2022 környékén eljutunk a 11,5 százalékos mértékig. Ezt követően pedig akár teljesen ki lehetne vezetni egy lépésben ezt a fajta adót, lenne rá annyi pénz az alapban. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ez a pénz - illetve bármilyen, adócsökkentésre fordított összeg - a későbbiekben minden évben hiányozna a kasszából, tehát más intézkedésekkel kellene gondoskodni a folyamatos pótlásról.
Érdemes lehet még megvizsgálni a munkavállalók által fizetett járulékokat is. Ők most 18,5 százalékot fizetnek, és a szakszervezetek, érdekképviseletek szerint itt is eljött az ideje a tehercsökkentésnek.
Természetesen arra nincs elég pénz, hogy minden adót, járulékot lenullázzon a kormány, ez ugyanis kivitelezhetetlen, mert akkor nem lenne miből fedezni a közszolgáltatásokat. Egy egészséges adócsökkentés-mix viszont összeállhat az évtized végén, amivel mind a munkáltató, mint a munkaadó jól jár. A kormány pedig elmondhatja, hogy tovább javította az adócentralizációs és az újraelosztási rátákat. Mint a december végi jelentésben ugyanis megjegyezték, amennyiben részben vagy teljes mértékben adócsökkentésre költenék az alap forrásait, akkor a mérlegben szereplőnél dinamikusabban mérséklődhetnek ezek a mutatók.
De nem csak erre mehet el a 710 milliárd forint, hanem fejlesztésekre is juthat abból. Tekintettel arra, hogy az uniós támogatások, beruházásra költhető pénzek várhatóan apadni fognak az új, 2021-től induló európai uniós költségvetési ciklusban, az is elképzelhető, hogy a kormány igyekszik "bespájzolni" a nehezebb időkre.
Az alappal kapcsolatos tervekről megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, amint válaszolnak, visszatérünk a témára.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
