William Jackson, a Capital Economics vezető közgazdásza a monetáris tanács keddi döntését értékelve közölte: véleménye szerint a kamatcsökkentést két fő tényező vezérelhette. Az egyik az, hogy a magyar befektetési eszközök piacán "markánsan enyhült" a feszültség az elmúlt egy hónapban, a forint, amely az utóbbi hónap nagy részében a 280 forint/eurós árfolyamhatár alatt mozgott, tavaly szeptember óta nem volt ilyen erős. A másik tényező a magyar gazdaság recessziója. A magyar gazdaság kibocsátási értéke még mindig 6,5 százalékkal alacsonyabb a pénzügyi válság elhatalmasodása előtt, 2008-ban mért csúcsánál, és 1,5 százalékkal elmarad a válság utáni, 2011 első negyedében elért legutóbbi csúcsértéktől is.
Jackson szerint "a monetáris tanácson belüli megosztottságot" is mutatja, hogy a keddi kamatdöntés során ezek a tényezők nagyobb súlyt kaptak, mint a monetáris enyhítéssel járó esetleges piaci kockázatok. "A kormány által kinevezett" négy külsős tag eddigi szavazatai és nyilatkozatai következetesen jelezték, hogy e monetáris tanácsi tagok hajlamosabbak az enyhítésre, mint a belső tagok. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a külsős tagok a gyenge gazdasági teljesítményt és a piaci feszültség enyhülését elégséges indoknak tartották a kamatcsökkentésre.
A Capital Economics elemzője szerint ugyanakkor gyanítható, hogy a monetáris testület külsős tagjai a piacot is tesztelik a lépéssel. Jackson azt jósolta keddi kommentárjában, hogy ha a kamatcsökkentést nem követi nagymértékű eladási nyomás a magyar piacokon, akkor a külsős tagok jó eséllyel "áthajthatnak" egy újabb negyed százalékpontos enyhítést a következő, szeptemberi kamatdöntő ülésen is.
Jackson kiemelte, hogy a keddi kamatcsökkentés bejelentése után a forint 1 százalékot meghaladó mértéken gyengült ugyan, de azután valamennyit behozott ebből a veszteségből, és "egyébként is változatlanul meglehetősen erősnek tűnik". A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint mindezek alapján sok függ attól, hogy "milyen mértékben tart ki" a globális kockázatvállalási készség, és attól is, hogy Magyarországnak milyen előrelépést sikerül elérnie az IMF/EU-tárgyalásokon.
Jackson szerint a Capital Economics "mindkét fronton továbbra is óvatos", mivel az euróövezeti válság újabb fellángolása esetén könnyen ismét nyomás alá kerülhetnek a magyar befektetési eszközök, és valószínűleg az IMF/EU-tárgyalások sem lesznek zökkenőmentesek, annak ellenére sem, hogy a magyar kormány már tett engedményeket a két szervezetnek. A Capital Economics londoni felzárkózó piaci elemzője azt jósolta, hogy főleg költségvetés-politikai kérdésekben és a növekedési előrejelzések terén várhatók nézeteltérések.
Jackson mindezt egybevetve közölte: nem zárja ki, hogy az MNB pénzügypolitikai testülete a következő hónapokban "még egy vagy két" hasonló mértékű kamatcsökkentést végrehajt, tekintettel azonban a magyar gazdaságot terhelő külső finanszírozási kockázatokra, nem valószínű az ennél nagyobb mértékű monetáris enyhítés az IMF/EU-egyezmény megkötése előtt.
MTI
