3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az uniós csatlakozást megelőzően a vállalkozások egymás között a jegybanki alapkamat kétszeresében kötötték ki a késedelmi kamat mértékét, azóta azonban a jogosult szempontjából kedvezőtlenebbre fordult a helyzet. Erre is van azonban megoldás, derül ki az mfor.hu kontrolling-számvitel sorozatának aktuális részéből.

Ketyeg az óra

Hazánk uniós csatlakozása előtt a késedelmi kamat mértékét az éves költségvetési törvényben rögzítették, ettől azonban a felek eltérhettek. 2004. május elsejétől az Európai Unió fizetési késedelemről szóló irányelvének átvétele jogharmonizációs kötelezettséget rótt ránk, ami a kereskedelmi ügyletek ellenértékének kiegyenlítéseként végrehajtott fizetésekre vonatkozik.

Az irányelv kereskedelmi ügyletnek minősíti a cégek és cégek, illetve vállalkozások és állami szervek közötti szerződést, amelyek ellenérték fejében áruk szállításához vagy szolgáltatások nyújtásához vezetnek. Ennek megfelelően a Ptk-ban külön rendelkeztek a gazdálkodó szervezetek közötti késedelmi kamatra vonatkozó szabályokról [Ptk 301/A.§]:

A késedelmi kamat mértékére és annak számítására vonatkozóan a fenti szabályoktól eltérést jogszabály már csak akkor nevesíthet, ha kedvezőbb rendelkezést tartalmaz a jogosultra nézve. A szerződéses szabadság elve alapján azonban a gazdálkodó szervezetek a szerződésükben e szabályoktól eltérhetnek.

Kedvezőtlen változás

Az uniós csatlakozást megelőzően a vállalkozások egymás között általában a jegybanki alapkamat kétszeresében kötötték ki a késedelmi kamat mértékét, és ez a mai napig általános gyakorlat. Ez a megállapodás a jogosultra nézve a bővülés időpontjában kedvezőbb volt.

Azt követően a jegybanki alapkamat szintjének csökkenésével egyidejűleg változott, s 2005. július 19-étől kedvezőtlenebbre fordult a helyzet. Ugyanis jelenleg a jegybanki alapkamat 6 százalék, tehát ennek a kétszerese 12 százalékos kamatnak felel meg. Ezzel szemben ha a Ptk szerinti mértékkel számolnak, akkor a jogosultnak 13 százalékos kamat jár. Érdemes tehát erre is odafigyelni és már a szerződések megkötésekor mérlegelni, hogy a megszokásból kötött megállapodásoknál kedvezőbb feltételekre is lehetősége van annak, aki a késedelmi kamatra jogosulttá válik.

A késedelmi kamat mértékét kell egyébként figyelembe venni azon engedmény összegénél is, amit olyan pénzügyi rendezés esetén adnak, amely a vállalkozások között elszámolandó szerződésben meghatározott fizetési határidőn belül történik. Ugyanis ebből a késedelmi kamattal arányos rész eredménysemleges, de az engedményt adónál az ezen felüli mértékkel kell megemelni a társasági adó alapját.

Kerekes Anikó
Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!