Ha az elmúlt 10 évet (2007-2016 közötti időszakot) nézzük, akkor az OECD-tagállamok sorában csak egy olyan ország volt, ahol csökkentek volna a GDP-arányos szociális kiadások, ez pedig Magyarország. Míg 2007-ben még a bruttó hazai termék 22,41 százaléka ment el ilyen célra, addig ez idén már "csak" 20,6 százalék. Vagyis 10 év alatt 1,8 százalékponttal csökkent a kiadások GDP-arányos szintje. Ebből a szempontból a lemaradásunkat jól szemlélteti az a tény is, hogy míg 2007-ben a tagállamok sorában a 8. legmagasabb aránnyal rendelkeztünk és kvázi élen álltunk, addig az idei évben a 17. helyre csúsztunk vissza. Igaz, a teljes képet nézve, így sem állunk annyira rosszul, hiszen ez pontosan a középmezőnynek felel meg.
A tervezett olimpiával kapcsolatban sokkal nagyvonalúbb a kormány - már megvannak a látványtervek
2016-ban GDP-arányosan a legtöbbet a franciák költik szociális kiadásokra, 31,55 százalékos, mögötte a finnek 30,78 és a belgák 29 százalékkal állnak a dobogón. A rangsor legvégén pedig ezeknek töredékét költi Mexikó erre a célra, a GDP-jének 7,55 százalékát, előtte Korea szerepel 10,36 és Chile 11,18 százalékkal.
Ahogy azonban cikkünk elején is utaltunk rá, Magyarország ebből a szempontból - nem pozitív értelemben - kiemelkedik. 2007 óta ugyanis 1,8 százalékponttal csökkentették a kormányok a szociális kiadásokat, amihez hasonlót egyetlen másik ország sem csinált. Magyarország az elmúlt években alaposan átalakította a szociális juttatások rendszerét, elég ha csak a munkanélküliségi segély megnyirbálását említjuk, vagy a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatát. Abból, hogy egyedüli országként csökkent nálunk a GDP-arányos kiadás mértéke, leszűrhető, hogy rendkívüli és a többi ország intézkedéseivel, hozzáállásával szembemenő lépések voltak a fentiek.
Ha a változásokat rangsoroljuk, akkor előttünk Írország áll 0,3 százalékpontos növekedéssel. A top egyébként Finnország, ahol 10 év leforgása alatt 7,9 százalékponttal növelték a GDP-arányában a szociális kiadásokat. A második helyen az elmúlt években komoly gondokkal küzdő Görögország szerepel, ahol 6,4 százalékpontos volt a növekedés mértéke, a harmadik helyen 5,5 százalékpontos plusszal Norvégia áll.
Persze 10 év rengeteg idő, ezért talán érdemesebb szűkíteni az időtávot és megvizsgálni a 2016 és 2010 közötti változásokat. Az Orbán-kormány első megválasztásának évében a GDP 23,04 százaléka ment el szociális kiadásokra, ami a mostaninál 2,4 százalékponttal kevesebb. Noha ez a 2007-esnél is jóval nagyobb csökkenés - ami úgy lehetséges, hogy 2010-ig tovább emelkedtek a szociális kiadások - az íreknél és a letteknél az elmúlt 6 évben ennél is nagyobb vágás történt, az íreknél 6,4, a letteknél pedig 4,3 százalékpontos.
mfor.hu
