3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Hétfőn este az Országgyűlés megszavazta az értékalapú ingatlanadó bevezetését - annak ellenére, hogy több kormánypárti honatya a "nem" gombot nyomta meg, sokan közülük pedig a tartózkodást választották. Battonya szocialista polgármestere például arra hivatkozott: városában egy év alatt többszörösére nőttek az ingatlanárak, mert a román állampolgárok felvásárolták az üres lakásokat. Szerinte emiatt a szegényebb magyarokat fogja sújtani a magas adóteher, amit nem tudnak majd kifizetni.

Eldőlt: bevezetik (Mfor-montázs)

Az ingatlanadó mértékét 2009 január elsejétől az építmény számított értéke alapján határozzák meg az önkormányzatok által megállapított, a luxusadóhoz hasonló értékövezeti besorolások alapján. A törvény megszabja az épülettípusonként, megyénként, valamint - Budapest esetében - kerületenként kiszabott alsó és felső értékhatárokat, amelyektől a helyi képviselő-testületek nem térhetnek el.

Értékövezeteket határoznak meg

Az önkormányzatoknak az értékövezetek megállapítását a rendeletalkotás évében kialakult értékviszonyok alapján, két adóévben kell meghatározniuk. A helyi adóhatóságnak az ingatlanra irányadó települési, településrészi átlagérték alkalmazásával, adótárgyanként külön-külön kell majd az épület, épületrészek, telek esetében az adóköteles hasznos alapterületeket kiszámolniuk.

Ha az épület, épületrész, telek több értékövezet határán fekszik, akkor az önkormányzatnak annak az irányadó településrészi forgalmi átlagértékét kell alkalmaznia, amerre az adott épület, épületrész ablakainak a többsége néz. Tehát mindig a magasabb településrészi forgalmi átlagértéket kell figyelembe venni. Lakások és az üdülők esetén a fővárosi önkormányzatnak a luxusadóról szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendelete szerinti átlagértékekhez kell majd igazodnia.

Fél-másfél százalékos ingatlanadó

Lakás esetén az ingatlanadó legmagasabb mértéke - az önkormányzat által meghatározott értékövezeti leosztás szerint - maximum fél százalék (lakás, ház, villa, kastély, üdülő, padlástér stb.) lehet, míg nem lakáscélú (garázs, tároló, műhely, szerviz, présház stb.) ingatlanok esetében 1,5 százalék. A lakások belmagasságának legalább 1,90 méternek kell lennie. A hozzá kapcsolódó fedett és/vagy oldalt zárt erkélyek, teraszok és tornácok alapterületének ötven százaléka alapterületnek fog számítani, tehát ezen négyzetméterek után is fizetni kell majd.

Lakások esetében a pinceszinten kialakított helyiségek alapterületének hetven százalékát kell a teljes alapterületbe számítani. A luxusadóhoz hasonlóan azonban úgynevezett korrekciós tényezőkkel csökkenteni lehet majd az adó mértékét.

Telkek után is fizetni kell

Az ingatlanadót minden kereskedelmi egységet üzemeltető, fenntartó személynek is meg kell fizetnie. Telkek esetében is a számított érték alapján fogják kivetni az adót, amely lakáshoz tartozó telekhányad esetén maximum 0,5, nem lakáscélú felhasználása során pedig legfeljebb 1,5 százalék lesz. Az adókötelezettség csak akkor szűnik meg, ha a telek külterületté minősül, vagy ha azt mezőgazdasági tevékenységre használják.

Menedzsment Fórum/MTI/Ingatlanmagazin

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!