Ezzel együtt emlékeztetett arra, hogy korábban lobbizott azért, hogy a deviza alapú lakáshitelekre ne legyen állami támogatás, ami tovább ösztönzi a hitelfelvételt. Az OTP a jen alapú hitelek kihelyezésénél az ügyfelek és a saját kockázatának csökkentésére szigorúbb feltételeket alkalmaz - például a hitelképesség és a fedezet esetén magasabb összegű feltételeket szab.
Urbán László, a bank vezérigazgató-helyettese valószínűtlennek nevezte, hogy a forint árfolyama olyan szintre gyengüljön, ami már jelentős hatással lehetne a visszafizetésre. Emlékeztetett arra, hogy 2006-ban, amikor hónapokra mintegy 10 százalékot gyengült a forint, annak szinte semmi ilyen jellegű hatása nem volt. Becslése szerint ez a határ mintegy 300 forintos euró árfolyamnál van, de akkor is csak a hitelek néhány százalékát érintené.
Urbán szerint erre utal az is, hogy az ilyen hiteleket felvevők abból a mintegy egymilliós rétegből kerülnek ki, akik az átlag feletti legális keresettel rendelkeznek. Okfejtése szerint az adó- és járulék-intézkedések ennek a rétegnek mintegy 20 százalékkal csökkentették a nettó bevételeit 2007-ben, mégsem romlott a hiteltörlesztési hajlandóságuk. Ehhez képest egy jelentősebb forintgyengülés - banki statisztikákat figyelembe véve - hat százalékos tehernövekedésnél nem jelenthetne többet.
Számításai szerint a forintnak mintegy 50 százalékkal kellene gyengülnie a jennel szemben ahhoz, hogy a jen alapú hitel kedvezőtlenebb legyen, mint a forint alapú hitel, de még ekkor sem biztosan, hiszen a forint kamatpálya a makrogazdasági politika miatt bizonytalan.
