A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP százalékában mindössze 0,1 százalékra rúgott. A pénzügyi megtakarításoknál a befektetési jegyek vitték el a pálmát, közel 183 milliárd forint értékű volt a vásárlás. Az előtakarékosságra is figyeltek viszont a háztartások, a nyugdíjpénztári tartalékoknál 120 milliárd forint volt a megtakarítási tranzakció, életbiztosításra pedig majdnem 80 milliárd forint "friss" pénz ment. A pénzügyi eszközök gyarapítását azonban alig múlta alul a hitelnövekmény. Nem meglepő módon utóbbi kizárólag a devizahiteleknek volt köszönhető, a forintkölcsönök állománya ugyanis tovább csökkent.
Az előző év első három negyedévét tekintve sem jobb a helyzet, a nettó vagyonnál itt is reálértékű csökkenés tapasztalható. Az adatokat azonban jelentősen szépítette, hogy az árfolyamok a magánszemélyek számára kedvezően változtak.
A devizahitelek állományát az árfolyamváltozás 118,3 milliárd forinttal csökkentette (ilyen jótékony változás nélkül akár az ezermilliárdot is meghaladhatta volna a kötelezettségek első három negyedévi bővülése), miközben a pénzügyi eszközök értéke (kizárólag a tulajdonosi részesedéseknek köszönhetően) 294,5 milliárd forinttal emelkedett.
Január és szeptember között a legnépszerűbb megtakarítási forma egyértelműen az előtakarékosság volt. A nyugdíjpénztári tartalékok minden más eszköznél nagyobb mértékben, közel 360 milliárd forinttal nőttek. Ehhez képest a befektetési jegyek "csak" 348,8 milliárd forinttal, az életbiztosítási díjtartalékok pedig 160,4 milliárddal gyarapodtak - számol be a Napi Gazdaság.
