A foglalkoztatást ösztönző számtalan kedvezmény, akció ellenére 2008 elején tovább romlottak a munkaerőpiac kereslet-kínálati viszonyai. Az állást találók száma mindkét statisztikai adatfelvétel szerint csökkent, mérséklődött az aktivitási és a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi viszont emelkedett.
Tovább soványodott a közszféra
A közszférában a 713 ezer főre apadt létszám historikusan alacsony a magyar gazdaságban. A versenyszférában folytatódott az alkalmazkodás a piaci viszonyokhoz: a legnagyobb létszámleépítésre az építőiparban, valamint a textil- és faiparban került sor. A gépiparban azonban, ahol a kibocsátás az év első két hónapjában dinamikusan nőtt, stagnált az alkalmazotti létszám.
A piaci szolgáltatások terén ezzel szemben folytatódott a foglalkoztatás bővítése, így a kereskedelemben, a vendéglátásban, a pénzügyi szférában, valamint az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások körében. Kedvező irányú szerkezeti változásként kell értékelni, hogy a versenyszférában 2,8 százalékkal nőtt a szellemi munkakörökben alkalmazottak száma.
Pozitívum továbbá, hogy a bruttó kibocsátás alapján változatlanul magas a feldolgozóipari termelékenység (10,3 százalék), és 19,6 százalékra emelkedett a termelékenység az energiaszektorban.
A létszámcsökkenéssel szemben a profittermelés kedvezőtlenebb feltételeihez való béralkalmazkodást az év eleji versenyszektorbeli adatok nem tükrözik vissza, ami azonban nem jelenti az alkalmazkodás teljes hiányát.
Jobban nőtt a fizikai dolgozók bére
A rendszeres bérek (jutalmak nélkül) növekedése (9,6 százalék) meghaladta az OÉT-beli megállapodás felső szintjét (7,5 százalék). Ebben szerepe lehetett az említett létszámarány-változásnak (a szellemiek javára), és - még mindig - a kifehéredésnek (lásd építőipar: az erősen zuhanó kibocsátás ellenére tíz százalék körüli béremelkedés a fizikai foglalkoztatottak körében), valamint a 2008. január elsejétől előírt 14-15 százalékos szakmunkás bérminimum-emelésnek is.
A kifehérítés abban is tükröződött, hogy - a korábbi évekre jellemző tendenciával szemben - a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak béremelése számottevően meghaladta a szellemiekét.
Feszes bérpolitika
Az államháztartásban a közalkalmazotti illetménytábla tételeinek öt százalékos emelése eredményezte a bérnövekedést - eltekintve a 13. havi fizetés változó rendjének visszaesést mutató jelenségétől. A nemzetgazdaság egészében bekövetkezett 5,1 százalékos béremelkedés - az egy évvel korábbi 6,5 százalékot figyelembe véve - arányos az infláció mérséklődésével.
A februári nagy prémiumfizetések nyomán meglódult bruttó bérkiáramlás ellenére az év első két hónapjában összességében feszes bérpolitika érvényesült. A nemzetgazdaság becsült, mintegy négy százalékos termelékenység-növekedésével szemben a reálkeresetek 1,7 százalékkal csökkentek.
Petschnig Mária Zita
Pénzügykutató Zrt.
