5p

A héten 19 per elsőfokú tárgyalásával folytatódtak a devizahiteles perek a Fővárosi Törvényszéken, amely az ügyek többségében - beleértve a nagyobb bankok közül az Erste, a K&H, az MKB, és a Raiffeisen keresetét, szeptember elejére halasztotta a döntéshozatalt.

Az augusztus 22-én kezdődött perekben arról kell döntenie a törvényszéknek, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.

Az augusztus 25-i határidőig összesen 79 hitelintézeti kereset érkezett a Fővárosi Törvényszékre az egyoldalú banki szerződésmódosítás tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban - mondta el Póta Péter, a törvényszék szóvivője az MTI érdeklődésére hétfőn. Hozzátette, hogy 24 keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítottak, melyek közül hatot a pénzügyi intézmények újra benyújtottak.

A bíróság különböző formai okokból elutasította például az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a Merkantil Bank és az OTP Ingatlanlízing kereseteinek befogadását, a pénzintézetek ezeket módosított formában ismét be fogják nyújtani - közölte az OTP az MTI megkeresésére kedden. Csányi Sándor, OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerdán az InfoRádiónak azt mondta, hogy a bank szerződései mindig megfeleltek az akkori törvényi előírásoknak, de nyilván nem feleltek meg annak a döntésnek, amit a Kúria utólag hozott. Úgy fogalmazott, nem látja túl biztatónak a helyzetet.

A perek során több pénzintézet - például a K&H, az MKB, az AXA Bank vagy a Raiffeisen -  volt azon az állásponton, hogy az érintett szerződéses feltételek tisztességtelenségét kimondó törvény számos ponton alkotmányellenes, ezért arra kérte a törvényszéket, forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához. Ezeket az indítványokat a törvényszék kivétel nélkül elutasította.

A K&H perében - amelyben szeptember 9-re halasztották a döntés - a pénzintézet jogi képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvényt, hanem a 2004 és 2014 közötti, mindenkori jogszabályi környezetet is vizsgálni kell a szerződések érvénytelenségének elbírálásakor, figyelemmel arra is, hogy ezek a jogszabályok többször is jelentősen változtak. Ez az érvelés több pénzintézet keresetében visszaköszönt.

Az MKB hétfői perében szintén szeptember 9-re halasztották az ítéletet. A bank keresete szerint a korábbi pénzügyi felügyelet 2010-ben és 2 évvel későbbi vizsgálatában sem kifogásolta az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó banki feltételeket, azt a határozatok is bizonyítják, hogy minden jogszabályi előírásnak megfeleltek. Az alperes magyar állam képviselői ugyanakkor kifejtették: a bank összesen 118 - egyoldalú költség, díj, vagy kamatemelést lehetővé tevő - szerződési kikötést terjesztett a bíróság elé, ami önmagában annak az elismerése, hogy széttagolt, az ésszerűség és átláthatóság elvét sértő a kikötésrendszer. Hozzátette: egy szerződés esetében ezeket a hitelfelvevőnek több különböző helyről kellett előkeresnie az áttekintéshez.

Az Erste Bank kontra magyar állam perben a bank úgy érvelt, hogy szerződései tisztességesek voltak, a szerződéses kikötések megfeleltek a mindenkori, éppen hatályos jogszabályoknak, a társadalmi elvárásoknak, és indokolt is volt az egyoldalú szerződésmódosítás kikötése, hiszen nagyon hosszú időtartamú hitelekről volt szó. A magyar állam jogi képviselői mindezt vitatták, és a kereset elutasítását kérték. Ebben az ügyben szeptember 10-én dönt a törvényszék.

A Raiffeisen-perben szintén szeptember 10-én lesz elsőfokú ítélet. Ebben a perben a Raiffeisen ügyvédei tételesen - évekre lebontva - igyekeztek bizonyítani, hogy a pénzintézet által kötött korabeli deviza hitelszerződések mindenben megfeleltek az akkor érvényes törvényeknek, jogi előírásoknak. A magyar állam jogi képviselője szerint ugyanakkor furcsa véletlen összefüggés, hogy miért abban az időszakban változtak a szerződések feltételei, amikor a Raiffeisen csoport nemzetközi kockázati megítélése, besorolása változott, romlott.

A hét leghosszabb, mintegy 11 órán át tartó tárgyalása az AXA Bank Europe kontra magyar állam perben volt; itt a törvényszék elutasította  a banki keresetet.

A Fővárosi Törvényszék ezen kívül a héten a Milton Hitelezési Zrt., valamint az Alba Takarékszövetkezet keresetét utasította el, míg a többi ügyben halasztotta a döntést. Ennek megfelelően az EvoBank ügyében szeptember 2-án, az FHB Jelzálogbank Nyrt. ügyében szeptember 5-én, a TakarékBankéban szeptember 9-én születhet döntés, míg a Sopron Bank, a Környe-Bokod Takarékszövetkezet, az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt., az MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt., és a Raiffeisen Lízing Zrt. keresetéről szeptember 10-én dönt elsőfokon a bíróság.

Szeptember 11-én születhet döntés az UniCredit Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen benyújtott keresetéről, és 12-én a CIB Ingatlanlízing, valamint a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam ügyben.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!