2006-ban a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 17,8 százalékkal ugrott meg, ami háromszorosa a 2005-ben mért 5,8 százalékos emelkedésnek, eközben a regisztrált cégek száma csupán 2,13 százalékkal emelkedett, tavaly már nagyjából minden harmincadik hazai cég került válságba.
A felmérésben a csődöket és a felszámolási, illetve végelszámolási eljárásokat összevontan fizetésképtelenségi eljárásoknak tekintettük - áll az elemzésben. A három eljárástípus közül ugyan elvileg csak a jogszabályi környezet miatt elenyésző számban előforduló csődök jelentenek fizetésképtelenséget, a hazai gyakorlat alapján mégis azt mondhatjuk, hogy a másik két eljárás túlnyomó többségének, mintegy 95 százalékának megindítását is ilyen indokok kényszerítik ki. Mindezek alapján joggal kijelenthetjük, hogy a hazai fizetőképességi helyzet drámaian romlott az utóbbi 12 hónapban - hangsúlyozta Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezetője.
Nógrád a legkockázatosabb, Győr-Sopron a legbiztonságosabb
A fizetésképtelenségi eljárások megyénkénti számát vizsgálva kiderül: a területi eloszlás - jórészt a cégek működési helyének megfelelően - igen egyenetlen. Az eljárások közel 42 százalékát Budapesten folytatják le, miközben a második helyen álló Pest megyére már csupán az ügyek 11 százaléka jut. Az ügyek 65,6 százalékát Budapesten, illetve Pest, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Csongrád megyében regisztrálják, ahol a hazai vállalkozások közel azonos hányada, 62,6 százaléka működik.
A megyék rangsorát tekintve a fizetésképtelenségi eljárások a következőképpen alakulnak: változatlanul Nógrád megyében kell a hitelezőknek leginkább pénzükért aggódni, mivel ott tavaly minden 15 cég képtelen volt kötelezettségeinek eleget tenni. A szomorú második helyet a 2005-ös adatok alapján még negyedik Somogy kapta, ám az előrelépés elsődleges oka nem az itt tapasztalható látványos romlás, hanem a korábbi második és harmadik Hajdú-Bihar és Csongrád javuló mutatói.
Fizetésképtelenség szempontjából a legbiztonságosabbnak továbbra is Győr-Moson-Sopron és Vas megye számít, míg a harmadik helyre a középmezőnyből Borsod lépett elő. A 19 megye és Budapest közül csupán hat térségnek (Csongrád, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Békés, Fejér és Borsod megyének) sikerült fizetési kockázatán javítani.
Az építőipari cégeknél a legrosszabb a fizetési fegyelem
Az iparág szerinti bontást nézve kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett. Ezek mellett az ingatlangazdálkodási és a turisztikában, vendéglátásban érdekelt vállalkozások vannak nagy számban az eljárás alá vontak között. Így ez az öt ágazat - a vizsgált 23-ból - együttesen az esetek 57,5 százalékáért felelős.
A helyzet annál is inkább aggasztó, mert tapasztalataink szerint a Magyarországon működő cégek többsége még a legelemibb lépéseket sem teszi meg annak érdekében, hogy csökkentse a kinnlevőségeivel kapcsolatos kockázatokat - mondta Mikael C. Szabo. Természetesen a kockázat kezelési kultúra terjedése sem állhatja útját a gazdasági szerkezet átalakulásának. Hosszú távon az importra építő, érdemi versenyelőny nélküli cégek tömeges megszűnésére kell felkészülnünk, s úgy véljük, a kereskedelem helyett az egyedi ötletre épített gyártással lehet a vállalkozások hosszú távú fennmaradását biztosítani - közölte az ügyvezető. A Coface elemzői szerint igen nehéz két-három esztendő következik, s az egész gazdaságon átívelő kockázatnövekedésre kell felkészülni.
