EBRD: autópálya kell, attól nő a gazdaság


Szerencsére nálunk abból pont nincs hiány, ismerte fel könnyen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank friss jelentése, mely a közép- és kelet-európai térség gazdasági alakulását méri.

Új növekedési modellre van szükségük a tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség feltörekvő gazdaságainak ahhoz, hogy kitörhessenek az eddig elért közepes jövedelmi szint korlátai közül, az új modell pillérei között van az infrastruktúra fejlesztése - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által szerdán Londonban kiadott éves helyzetértékelésben.

A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2017-2018) című 120 oldalas elemzés szerint az EBRD számításai azt mutatják, hogy a bank működési területét alkotó gazdaságok teljes jövőbeni tőkebevonási igényének 40 százalékát a szükséges infrastrukturális beruházások tőkeigénye adja. Az EBRD becslése szerint ezeknek a gazdaságoknak a következő öt évben 1900 milliárd eurót kell az infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokra fordítaniuk a további növekedés elősegítése végett, és a beruházási összeg 64 százalékát a közlekedési infrastruktúra javítására kell költeni. A teljes beruházási igény egy-egy évre vetített kiadásai a régió együttes hazai össztermékének (GDP) 9 százalékát teszik ki - áll az EBRD szerdai jelentésében.

épülő autópálya Magyarországon (MTI)

A bank adatai szerint az autópálya hálózat kiterjedtsége - Horvátország és Szlovénia kivételével - továbbra is korlátozott az EBRD tevékenységi területén: a régió országainak zömében még mindig 100 kilométer alatt van az egymillió lakosra jutó autópályahossz. A tanulmány szerint a következő öt évben szükségessé váló infrastruktúra-fejlesztési beruházások 1900 milliárd eurós összegéből, a teljes EBRD-térség átlagában mérve, 52 százalékot kell a fejlett gazdaságok szintjének közelítését célzó, felzárkóztató jellegű beruházásokra fordítani.

A 2018-2022 közötti időszak infrastruktúra-beruházási igénye a GDP-érték arányában mérve jelentős területi eltéréseket mutat, és jellemzően a közép- és kelet-európai EU-országokban a legalacsonyabb. Az EBRD grafikus kimutatása szerint Magyarországon ez az arány nem éri el a 10 százalékot, Mongóliában viszont meghaladja a 80 százalékot.

A bank szerint az átalakulás egyes kritériumai alapján is a közép- és kelet-európai térség gazdaságai teljesítenek a legjobban.

A felülvizsgált értékelési rendszerben az EBRD hat kategóriát vizsgál. Új meghatározása szerint a fenntartható piacgazdaság hat fő ismérve a versenyképesség, a jó állami és vállalati szintű kormányzási minőség, a zöld technológiák alkalmazása, az inkluzív jelleg, amely kiterjed a nemek közötti egyenjogúság biztosítására, a térségi különbségek kezelésére és a fiatalok érvényesülési lehetőségének megteremtésére, az ellenállóképesség, amely a pénzügyi és az energiaszektor stabilitását méri, valamint az integráltság szintje, amely azt vizsgálja, hogy az egyes gazdaságok mennyire nyitottak a külkereskedelemre, a beruházásokra és a pénzügyi szolgáltatásokra.

Az egyes kritériumokra gyűjthető tíz pontból az EBRD értékelése szerint Magyarország a gazdaság integráltságára kapta a legtöbbet, 7,89 pontot, és ezzel az első helyre került a szűkebb közép-európai és a balti csoportban, valamint az EBRD összes működési országát felsoroló teljes listán egyaránt. Az állam- és vállalatirányítási kategóriába az EBRD 5,31 pontot, a többi kritériumra 6 pont feletti osztályzatokat adott Magyarországnak.

MTI


Olvasta már?



hirdetés
hirdetés
elrejt
 
.