A kutatóintézet szerint a gazdaság bővülését a konszolidációs csomag belső keresletet visszafogó hatása, a nemzetközi gazdaság lassulása és a pénz- és tőkepiacok bizonytalansága határozza meg 2008-ban. Előrejelzésük szerint a reálbérek az idén már nem csökkennek, a lakossági fogyasztás valamelyest bővül, és a kormányzati kereslet-visszafogás is enyhébb lesz, mint tavaly. Az export és az import növekedési üteme csökken, a közöttük az export javára fennálló növekedési többlet mérséklődik, a külkereskedelmi mérleg javulása várhatóan lassul - fogalmaznak.
Az idei gazdasági folyamatok bizonytalan elemének nevezik a kutatók a vállalkozói szektor beruházási döntéseinek alakulását. A technológia-fejlesztő beruházások várhatóan élénkülnek ebben az évben, az infrastrukturális beruházások az EU-s támogatások eredményeként bővülnek. Az európai uniós transzferek beruházás-élénkítő hatása az év második felétől jelenthet elmozdulást a felhalmozási ráta alakulásában.
A növekedés termelési oldalon elsősorban a feldolgozóipar exportteljesítményéből adódik az Ecostat szerint. A magyar export 80 százalékát a nagyvállalatok állítják elő, amelyek eredményessége a külső, elsősorban az európai (német) konjunktúrán múlik - jegyzik meg. Amennyiben az eurózóna növekedése az amerikai recesszió és a pénzpiaci turbulenciák hatására a vártnál jobban lassul, az a magyar kilátásokat rontja, különösen azért, mert a kiseső exportkeresletet belső vásárlóerő csak kismértékben kompenzálja - fűzi hozzá az Ecostat.
A fogyasztói árak növekedési üteme 2008-ban mérséklődik, az árszínvonal várhatóan 5 százalék körüli ütemben haladja meg a tavalyit - prognosztizálják. Hozzáfűzik azonban, hogy a közelmúlt inflációs prognózisai sorra felülteljesültek, a dezinflációs folyamat a múlt év végén megtört, a drágulás üteme a korábbi 6,5 százalékos előrejelzések helyett végül 8,0 százalékos lett.
Az idei évben is inkább az árfelhajtó hatások érvényesülnek. Elsősorban a mezőgazdasági-, az élelmiszer- és a nyersanyag-árak tavalyi megugrásának második-körös hatásai, és egy esetleges pénz- és tőkepiaci válság és általános recesszió következtében tartósan leértékelődő forint okozhat a vártnál nagyobb pénzromlást
