4p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Könnyen előfordulhat, hogy hiába a meglepően jó negyedik negyedéves gazdasági teljesítmény és a 8 éves csúcsot jelentő éves GDP-növekedés, egy hajszálon fog múlni a csökkenő adósságrátánk.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a meglepően jó negyedik negyedéves GDP-adat alapján jó esély van arra, hogy valamennyivel csökkenjen a GDP-arányos államadósság. Igaz, úgy vélte, biztosat majd csak a napokon belül érkező adatok tükrében lehet kijelenteni. Mindesetre az mfor.hu frissítette becslését a pénteken közölt negyedéves GDP-adat tükrében.

Már korábban is többször foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy vajon tavaly bukta-e a kormány az adósságharcot. A decemberi végleges költségvetési adósságszám alapján úgy véltük, hogy nem sikerült teljesíteni a csökkenésre vonatkozó terveket, nemrégiben pedig Brüsszel is úgy vélte, főként a forint gyengülése miatt növekedhetett az adósság tavaly. Mivel rendkívül magas volt a kormányzati nem konszolidált, bruttó adósság szintje, és sem a tartalékaival, sem pedig a PEMÁK-kal nem trükköztek úgy, mint 2013 végén, egyetlen esély van/volt arra, hogy csökkenő év végi rátát érjenek el. Ez pedig a vártnál nagyobb GDP-növekedés, ami össze is jött, hiszen még a nemzetgazdasági tárcát is meglepte a negyedik negyedéves bővülési ütem. Arról nem is beszélve, hogy az éves adat is minden - elemzői és kormányzati - várakozást meghaladt.

A jelenleg ismert számok segítségével megpróbáltuk megbecsülni, elég lehetett-e ez a növekedés a csökkenő adósságrátához. Ehhez ki kellett számolni először is a nominális GDP-t. 2013 végén ez az érték 29 846 millirád forint volt, amit a most ismertté vált 3,5 százalékos GDP-növekedéssel és a GDP-deflátorral kell megszoroznunk. Mivel utóbbit nem ismerjük, ezért az idei évi költségvetésben 2014-re feltüntetett, várható 2,6 százalékkal számoltunk. (szerk.: a decemberi fogyasztói árak alakulása tükrében ez optimista becslésnek tekinthető.)

A szorzás eredményeként 31 694 milliárd forintos nominális GDP-t kapunk, a kormányzat által előzetesen várt 31 603 milliárd helyett. Ezzel kell elosztanunk a teljes államháztartási adósságot, mellyel kapcsolatban szintén csak a becslésünkre támaszkodhatunk. December végén a kormányzati adósságállomány 23 881 milliárd forint volt az adósságkezelő adatai szerint, ezen felül pedig - a harmadik negyedéves állapotból kiindulva - még 646 milliárdnyi egyéb adósság is volt az államháztartáson belül. A kettő 24 527 milliárd forintos teljes adósságot jelent, amit az általunk számolt GDP-vel elosztva 77,39 százalékos adósságrátát eredményez. Ez azonban még továbbra sem elég a cél eléréséhez, hiszen 2013 végén 77,3 százalékos volt a ráta.

Azok a bizonyos "hajszálak"...

Mivel a csökkenő rátához szükséges 1 százalékpontos differencia egyáltalán nem tekinthető jelentősnek, gondolhatunk arra is, hogy pusztán kerekítésből fakadó eltérések állnak a kalkulációnk mögött.

1) Feltételeztük, hogy a gazdasági növekedésünk nem 3,5 százalék, hanem 3,549. Mindez azonban "csak" 77,35 százalékra viszi le az adósságrátát, ami még mindig nem elég számunkra.

2) Mennyivel kellett volna növekedni?
Ahhoz, hogy minimálisan csökkenő rátát érjünk el, vagyis 77,29 százalékot, 31 733 milliárdos nominális GDP-re lett volna szükség. Ez a 2,6 százalékos deflátort megtartva 3,63 százalékos GDP-növekedéssel lett volna elérhető. Nominálisan mindössze 40 milliárddal nagyobb hozzáadott érték kellett volna.

3) A minimálisan hiányzó adósságcsökkenés
Maradva a minimális csökkenő, 77,29 százalék elérésénél, meg is fordíthatjuk a kérdést. Vagyis a 3,5 százalékos növekedéssel adódó 31 694 milliárd nominális GDP mellett mekkora adósságcsökkenésre lenne még szükség. Hangsúlyozzuk ugyanis, hogy a teljes államháztartási adósság egyelőre csak becslés, hiszen a kisebb részt jelentő egyéb adósságok nagyságát csak a napokban ismerhetjük meg.

Tehát a 31 694 milliárdos nominális GDP-vel és a 77,29 százalékos adósságrátával 24 496 milliárd lehetne a maximális államadósság. Ez pedig mindössze 30,7 milliárddal kevesebb a fent jelzett 24 527 miliárdnál, vagyis a központi kormányzati adósságon túli egyéb adósságok 4,7 százalékos (30,7/646)  mérséklése újabb megnyert csatát hozhat az adósság elleni harcban. (Ehhez persze a 2,6 százalékos 2014-es GDP-deflátorra is szükség van.)

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!