Egységes számviteli nyelv szükséges a költségvetési szférában is

Az IPSAS-standardok új költségvetési számviteli szemléletet tükröznek: a leggyakoribb - ma hazánkban is általánosan alkalmazott - pénzforgalmi szemlélet helyett az elhatárolás alapú beszámolókészítést preferálják, azaz a pénzügyi teljesülés ideje helyett a jövőben az ügyletek valós időpontja, felmerülése szerinti elszámolások képezik a számvitel alapját.
Az Európai Unió Bizottsága tavaly decemberben iránymutató döntést hozott: bejelentette, hogy saját pénzügyi kimutatásait a jövőben az IPSAS normái szerint készíti el, és 2005-re, fokozatosan, teljes mértékben áttér az elhatárolás alapú beszámolókészítésre. Az IPSAS-standardok tehát - az IFRS (IAS) standardokhoz hasonlóan - várhatóan jelentős hatást gyakorolnak majd a különböző országok költségvetési számviteli szabályozására, beleértve a jelenleg még nem egységesített európai uniós gyakorlatot is.

Magyarországon napirenden van a költségvetési számviteli szabályozás reformja, amelynek nem titkolt célja az elhatárolás alapú számvitel felé történő közeledés. "Mivel az új standardok bevezetése másutt is csak mostanában indul, nem vagyunk lemaradva", hangsúlyozta a KPMG senior menedzsere, Boros Judit. Az átállás ugyanakkor hosszú és összetett feladat, amely a szabályok újrafogalmazásán túlmenően magában kell foglalnia a költségvetési számvitelben érintett szakemberek felkészítését is.


Az IPSAS standardok a beszámolókészítés több jelentős témakörével foglalkoznak, így a költségvetési beszámoló tartalmával és formájával, a cash flow kimutatások összeállításának elveivel, a konszolidáció kérdéseivel, az alapvető hibák és a számviteli politika változása hatásainak elszámolásával, az árfolyamváltozások, a hitelezési költségek, a bevételek, a tárgyi eszközök, a lízing-ügyletek, a beruházási szerződések, a készletek, a fordulónap utáni események, a pénzügyi instrumentumok, a befektetési célú ingatlanok és a céltartalékok elszámolási és közzétételi kérdéseivel.

A világ hat vezető könyvvizsgáló cégének felmérése szerint világszerte jól halad a nemzeti számviteli szabályok egységesülése. A konvergenciának köszönhetően egyre közelibbnek tűnik, hogy a cégek egyetlen, globális számviteli szabályrendszert alkalmaznak pénzügyi beszámolóikban. A vizsgált 59 ország több mint 90 százaléka szándékozik saját nemzeti számviteli rendszerét a Nemzetközi Jelentéskészítési Standardokhoz (International Financial Reporting Standards - IFRS, korábban IAS) igazítani, sőt, 72 százalékuk ehhez már megfelelő menetrendet és konkrét javaslatokat is készít, míg a tavalyi felmérésben még csak a vizsgált országok egyharmada rendelkezett pontos tervekkel. A GAAP Convergence 2002 című felmérést a BDO, a Deloitte Touche Tohmatsu, az Ernst & Young, a Grant Thornton, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers közösen készítette. A nagy auditcégek harmadszor adnak ki közös jelentést: a felmérésben szereplő 59 államot - köztük Magyarországot - gazdasági súlyuk és teljesítményük alapján választották ki.