Elfelejtettük a Panda-kötvényeket?
Tavaly decemberben még több, mint elméleti lehetőségként beszélt egy újabb kínai kötvénykibocsátásról Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, azóta viszont nem érkezett hír az emisszió előkészületeiről. Ráadásul – mint hétvégi cikkünkben is írtuk – egy komoly szakmai vita bontakozott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank között az idei devizakötvény kibocsátások szükségességéről.
Az MNB határozottan azon az állásponton van, hogy nincs szükség forrásbevonásra külföldi pénznemben, az NGM ugyanakkor nem akarja kizárni ezt a lehetőséget. A szakmai megfontolásokon túl – amelyekre mindjárt kitérünk – a két intézmény vezetői, Varga Mihály és Matolcsy György közti, régóta húzódó konfliktus is közrejátszhat abban, hogy egymással szembenálló álláspontot foglaltak el ebben a kérdésben.
Most egy újabb finom jelzést küldött a kormányt képviselő minisztérium a portálunknak adott válaszukban, hogy igenis foglalkozni kell a devizakötvény kibocsátással.
Érdemes gyorsan rögzíteni, hogy az Államadósság Kezelő Központ 2017-es adósságfinanszírozási terve számol külföldi devizakötvények piacra dobásával, mintegy 1 milliárd euró (308 milliárd forint) értékben. Az ÁKK jelzése szerint ez lefelé és felfelé is eltérhet a valóságban.
Az adósságfinanszírozási terv bejelentésekor
Azóta azt is megtudtuk, hogy várhatóan az év első felében kerül sor az eurókötvények értékesítésére. Ezt azzal indokolta a nemzetgazdasági miniszter, hogy a második félév már kevésbé lenne kedvező erre, a hozamkörnyezet várható változása miatt.
Arról a finanszírozási tervben nem esik szó, hogy konkrétan kínai papírokat is felkínálnánk a befektetőknek, bár annyit megjegyez az ÁKK, hogy a tervezett forrásbevonás során több deviza is szóba jöhet, s a paraméterek meghatározása a konkrét kibocsátás előtt történik majd.
Fontos, hogy ennél az 1 milliárd eurónál magasabb lesz idén a lejáró devizaadósság, a külföldi része ennek 508 milliárd forint (emellett van belföldi kibocsátás is, a PEMÁK-on keresztül, valamint hitelek lejárata is esedékes, de ez cikkünk témája szempontjából lényegtelen). A kormány tehát tovább növeli a forintadósság arányát a teljes portfolión belül, hogy minél kisebb legyen a kitettségünk a külföld felé. Ettől azonban még tény, hogy a finanszírozási terv része a devizakötvény piacra való kilépés.
A Magyar Nemzeti Banknak azonban ez is sok. Ők egyáltalán nem akarnak ilyen módon forrást bevonni, szerintük meg kell elégedni azzal, amit a forint alapú papírok biztosítani tudnak. Szakmai cikkekben, konferenciákon tartott előadásokon érvelnek amellett, hogy tartsuk távol magunkat a devizakötvényektől.
A jegybank két szakértője, Baksay Gergely és Kuti Zsolt egy, az MNB honlapján február 7-én publikált cikkben tették egyértelművé a nemzeti bank álláspontját, „2017-ben sincs szükség piaci devizakötvények kibocsátására” című írásukban. Egy idézet a cikkből: „Nemzetközi összevetésben azonban az elmúlt évek dinamikus csökkenése ellenére is magas hazánkban a költségvetés devizaadósságának aránya, ezért fontos annak további mérséklése. Ezzel ellentétes lenne egy jelentős piaci devizakötvény kibocsátás, amely növelné a sérülékenységet, miközben érdemi előnyökkel nem járna. Ennek alapján helyes az elmúlt években követett, forint finanszírozásra épülő stratégia, amely csak akkor fordulna jelentős devizakötvény kibocsátáshoz, ha a forint papírok iránti kereslet változása ezt szükségessé teszi.”
Ehhez képest folyik az eurókötvény kibocsátásának előkészítése, s talán egy kínai, úgynevezett on-shore csomag is összeállhat a következő hónapokban. Ez a kínai belső piacot célozná meg. Tavaly tavasszal már volt egy 3 éves futamidejű kibocsátás, melynek során 1 milliárd jüan értékben talált gazdára a felkínált mennyiség. Akkor az off-shore piacot célozta meg a magyar kibocsátó, tehát szingapúri, hongkongi területen élőket, most viszont a kínai belső piac feltérképezése történhet meg a panda kötvényekkel.
Hongkong, az első kibocsátás egyik piaca
Hogy ez tényleg megtörténik-e, az még nem biztos, bár a múlt év végén az ÁKK szakemberei Kínában jártak, ahol befektetői találkozókon vettek részt. A látogatás célja elsősorban nem a kibocsátás tényleges előkészítése volt, inkább az ismerkedés a helyi viszonyokkal.
Azóta nem érkezett hír arról, hogy ismét teszt alá vesszük-e a távol-keleti térséget. Ezért rákérdeztünk az NGM-ben, mikor várható ez. A tárca válasza szerint az adósságkezelő folyamatosan figyeli a nemzetközi piacokat és fejleményeket, hiszen kedvező piaci környezetben megfontolandó akár ilyen eszközzel is élni.
Mint írják, a folyamatosan mérséklődő adósságszint mellett az adósságkezelési döntéseket három alapvető szempont befolyásolja. Az egyik az adósságállomány biztonsága – alacsony külső kitettségének elérése – s ezt szolgálja az állomány domináns részének forintosítása. A második az adóssághoz kapcsolódó költségek minimalizálása.
Harmadrészt pedig fontos követelmény az adósság portfolió diverzifikálása.
E három szempont eredőjeként, a mindenkori piaci helyzet függvényében születnek meg a konkrét adósságkezelési döntések.
E válaszból arra lehet következtetni, hogy a nemzetgazdasági tárcánál változatlanul nem tettek le arról, hogy devizakötvényeket is kibocsássanak idén, akár a kínai piacot érintően is. Az MNB és az NGM közti vita végére tehát továbbra sem került pont.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
