A felperes pénzügyi intézmény szerint az elsőfokú, elutasító ítélet hiányos és ellentmondásos, így fellebbezett az ellen és azt kérte, helyezzék hatályon kívül az elsőfokú ítéletet és másodfokú tárgyalás keretében állapítsák meg, hogy az általa alkalmazott szerződési feltételek tisztességesek.
A fellebbezés szóbeli kiegészítésében a felperes jogi képviselője kiemelte: a szerződések megkötésekor a felek megállapodtak abban, hogy bizonyos változás esetén milyen mértékben változik a kamat.
Az alperes magyar állam a kiegészítésre reagálva idézte a szerződéses kikötések egyik pontját, majd rámutatott: ebben semmilyen megállapodás nem található, nem tér ki milyen esetekben és milyen mértékben változhat a fizetendő kamat összege, így túlzó azt állítani, hogy kölcsönös megállapodás volt a szerződést aláíró felek között.
A felperes mindezek mellett előadta: a hétfőn kihirdetett 2014. évi XL. törvény módosította a jelen per alapjául szolgáló törvényt, amely kimondja, hogy a 2010. november 26-a után született, a lakáscélú hitel- és kölcsönszerződések egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő feltételeinél nem áll a tisztességtelenség vélelme.
Az alperes ismét eltúlzottnak és spekulatívnak nevezte ezt a kijelentést és felhívta a figyelmet, hogy az elszámolási törvény még nem lépett hatályba és nem érinti jelen per tárgyát. A bank jogi képviselője ezt követően megjegyezte: mindenképpen rögzíteni kell, hogy az újonnan kihirdetett törvényben a jogalkotó azonos tényállás mellett más jogkövetkezményt állít.
MTI
