4p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Bár a tervezet megszületett, mégsem fog módosulni a helyi iparűzési adóra vonatkozó szabályozás. A joganyag mentesítette volna az adózás alól a külföldi telephely bevételét, amennyiben a vállalkozó külföldön fizet valamilyen - vállalkozási tevékenységet terhelő - önkormányzati adót. Mindez pedig az érintettek szerint a külföldi befektetők becsalogatását segíthette volna. Mfor.hu háttér.

(Mfor-montázs)

Hiába lobbiztak az önkormányzatok, a jelenlegi adótörvények között nem szerepel a helyi iparűzési adó (hipa) szabályozásának módosítása, a Pénzügyminisztérium lefújta a korábbi terveket. Pedig az iparűzési adóra vonatkozó kedvezményekkel több város próbálkozott a közelmúltban, némelyikük sikerrel.

Az adónem csökkentésére irányuló törekvések elsősorban a nagybefektetőket célozták meg, de a kkv-szektorban tevékenykedők is jól járhattak volna vele. Kecskemét városa például még tavaly határozott arról, hogy öt év alatt kettőről másfél százalékra csökkenti a helyi iparűzési adó mértékét. Ez a tényező, sok más egyéb, így például a főiskolai és a szakiskolai oktatás, valamint a helyi önkormányzat segítő együttműködése mellett alapvetően hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Daimler autógyár Kecskeméten építi fel új üzemét, mondta el az mfor.hu-nak a Mercedes-projektért felelős alpolgármester, Szemereyné Pataki Klaudia.

Több cég fizeti az adót

Az iparűzési adót az önkormányzatok általában a nettó árbevétel 1,5-2 százalékában határozzák meg, és ez a tendencia minden bizonnyal a jövőben is megmarad. Ugyanakkor a helyi iparűzési adó csökkentésével az önkormányzatok bevételei is apadhatnak, ha nem sikerül valóban dinamizálni egy térség gazdaságát.

Sárközy István, Kecskemét alpolgármestere ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy ez náluk a betelepülő vállalkozások számának ismeretében nem probléma. "Olyan megoldásban gondolkodtunk, amellyel a várost kiemelkedően vonzóvá tudjuk tenni a befektetők, a külföldi tőke számára" – mutatott rá az alpolgármester. Az előzetes kalkulációk szerint már most biztosnak tűnik, hogy az újonnan létrehozott, illetve betelepült adófizető vállalkozások növekvő száma miatt költségvetési többlet várható, a kisebb mértékű adót ugyanis jóval több cég fizeti be.

Eredetileg szintén az adófizetés csökkentése volt a célja a 2009-ben bevezetni kívánt általános kedvezménynek is, ám félő, hogy annak elmaradásával a beruházók kedve is lankadni fog. Az előzetes kalkulációk szerint már most biztosnak tűnik, hogy az újonnan létrehozott, illetve betelepült adófizető vállalkozások növekvő száma miatt költségvetési többlet várható, a kisebb mértékű adót ugyanis jóval több cég fizeti be.

Debrecen polgármestere, Kósa Lajos a kecskeméti gyakorlatnál is nagyobb adócsökkentést szeretne elérni. Javaslata lehetővé tette volna, hogy a helyi iparűzési adó alapjául szolgáló nettó árbevételt a licencdíjjal is csökkenthessék a vállalatok. Most is működik az a közelmúltban bevezetett gyakorlat, amely a kutatás-fejlesztési költségeket is a helyi iparűzési adó maximum nyolcvan százalékáig elszámolható tételévé tette.

Sokan tartanak attól, hogy a helyi iparűzési adó csökkentésével indukált új bevételek miatt azonban komoly állami forrásoktól eshetnek el az önkormányzatok. Az újonnan betelepülő vállalkozások ugyanis annyira felerősítik a város úgynevezett adóerő-képességét, hogy a túlzottan jó teljesítmény miatt a települések kevesebb forrást kapnak az állami költségvetésből.

Nem az iparűzési adó az egyetlen

Nem a hipa azonban az egyetlen, amiből bevételt nyerhetnek az önkormányzatok; forrásként szóba jöhet még példának okáért a telek- és épületadó, amelynek mértéke 1000 forint négyzetméterenként, vagy akár az idegenforgalmi adó. Emellett említhetnénk a vállalkozók kommunális adóját is.

A 2009-es, országos szintű javaslat - átvéve a debreceni gyakorlatot - szintén alkalmazta volna a K+F-kedvezményt. Utóbbinak lényege, hogy a helyi iparűzési adó alapjából le lehetne vonni az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségét. Ezzel párhuzamosan viszont az iparűzési adó alapja csak a jogdíjból származó árbevétel ötven százalékával lett volna csökkenthető a jövőben, a jelenlegi száz százalék helyett, emelte ki Veszprémi István, a Deloitte Adótanácsadási üzletágának partnere.

A tervezet fontosabb elemei közé tartozott volna továbbá, hogy mentesítette volna az adózás alól a külföldi telephely bevételét, ha a vállalkozó külföldön fizet valamilyen vállalkozási tevékenységet terhelő önkormányzati adót. Az elképzelés azonban - úgy tűnik - elbukott.

SR

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!