A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosítása meghatározza a január 1-jétől érvényes illetményfejlesztés szabályait, és lehetővé teszi a teljesítményjuttatás kifizetését is.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a napokban közölte: a teljesítményjuttatás forrása 2016-ban nyolcmilliárd forint, amelyből az illetékes parancsnok döntése alapján évente kétszer, áprilisban és szeptemberben részesülhetnek a hivatásos dolgozók.
A béremelési folyamat többlépcsős: az első ütem 2015. július 1-jével valósult meg, amelynek során 30 százalékos illetményemelést kaptak az alapfeladatot ellátó tiszthelyettesek, tisztek, a 25 százalékos emelést a nem alapfeladatot ellátók és 15 százalékos emelést a parancsnokok. 2019. január 1-jéig évente átlagosan 5-5 százalékos lesz az emelés mértéke.
A törvénymódosítás emellett rendezi a más szervhez vezényeltekre alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat és a rendfokozat kérdéseit, az illetményre és szabadságra vonatkozó garanciális rendelkezéseket külföldre vezénylés esetén, valamint a fizetési fokozat megállapításával kapcsolatos szabályokat magasabb besorolású vezetői beosztásba helyezés esetén. Új elem, hogy a törvényben 260 órában határozták meg a készenlét havi maximális időtartamát.
A Magyar Rendvédelmi Kar által lefolytatott etikai eljárás esetén alkalmazható szankciók köre a figyelmeztetés, illetve megrovás lehetőségével egészült ki. Nem került be a törvénybe az eredeti javaslat azon, sajtóvisszhangot kapott szövegrésze, amely lehetővé tette volna a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, hogy munkatársaikat a tartalomszolgáltatók, médiavállalkozások munkavállalói között foglalkoztassák. Az ezt átíró módosítás úgy szólt, hogy az elektronikus hírközlési és postai szolgáltatók kötelesek a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársát alkalmazni, amennyiben a szolgálatok főigazgatói azt kezdeményezik, de ez a passzus nem kapta meg a szükséges szavazatszámot a voksoláson.
MTI
