Ennél nagyobb pusztítást nem lehet végezni az országban


Oszkó Péter a Mészáros-jelenségről, a magyar finanszírozási piac kettészakadásáról, politikai befolyásról, a kormányváltás esélyéről. Meg a buta három mondatos politikusokról. Interjú az mfor-on.

Minapi hír volt, hogy kockázati tőkebefektetéssel foglalkozó vállalkozása, az OXO-csoport és az EIF közép-kelet-európai startupokra specializálódott technológiai alapot hozott létre. Milyen érzés 50 millió eurón ülni?
 
Természetesen erről szó sincs. Három éve építjük szisztematikusan az üzletet. Kezdetben kisebb, 30-50 millió forintos befektetésekkel foglalkoztunk, de közben láttuk, hogy a nagyobb finanszírozást igénylő vállalkozások piacán nehezebb forráshoz jutni. Jó ideje tárgyaltunk intézményi befektetőkkel, végül idén nyáron sikerült összehozni az alapot az EIF-fel együttműködve.
 
Nekem még mindig vannak definíciós problémáim a startup-pal. Mi az, hogy startup? Egy csomó blőd projektet is ide sorolnak a szaksajtóban, amelyekről pedig messziről üvölt, hogy piacképtelenek. Mint a már ezerszer kitalált időjárás-előrejelző applikációk.
 
Nem szoktam használni a startup kifejezést. Mi működőképes, nagy növekedési képességű innovatív vállalkozásba akarunk fektetni. Nem pusztán ötleteket finanszírozunk, hanem vállalkozásokat, amelyek üzleti alapon működnek. A korai fázisú vállalkozások piacára igen komoly pénz ömlött az elmúlt években. Ilyenkor szinte természetes folyamat, hogy kialakulnak öncélú projektek, amiket szépen becsomagolva, egy jó prezentációval el lehet adni a potenciális finanszírozóknak. Ezektől igyekszünk magunkat távol tartani.
 
(MTI) 
 
Mennyire híg a piac?
 
Tíz-húsz vállalkozásból jó esetben maximum 1-2 alkalmas befektetésre, de ez nem rosszabb arány, mint Nyugat-Európában. Ahol pénz van, sok pénz, ott felbukkannak azok a szereplők is, akiknek kevésbé fontos a valós üzlet, sokkal inkább a befektetőnek akarják eladni magukat átmeneti finanszírozásért. A másik oldalon, a finanszírozóknál pedig azt látni, hogy egy részük befektetési kényszer alatt működik: kétségbeesve keresik a projekteket, például a szigorú határidőkkel dolgozó uniós társfinanszírozási befektetési programok esetében.
 
Nem nehéz a Jeremie-programokra asszociálni, de érdekesen alakult az Eximbank hasonló célú programja is. Mennyire torzítja a piacot az aktuális hatalomhoz közeli vállalkozók jelenléte?
 
Én is úgy tapasztaltam, hogy például a Jeremie első körében ellentmondásoktól hemzsegett a nyertesek kiválasztása, aggályokat vetett fel a kihelyezés módja. De hogy az egyes kritizált szereplők hol fektették be a pénzüket, arról már csak a sajtóból hallottam, mert a piacon, a tényleges befektetésekért folyó versenyben fel sem tűntek. Ők nem azokért a vállalkozókért versenyeznek, akikért mi, nem az újszerű, innovatív vállalkozási ötletek nemzetközi piacán akarják kamatoztatni a forrásaikat. Ezért nem is szűkítik be a lehetőségeinket. A mi portfoliónk alapos szelekció nyomán alakult ki, bőven megállja a helyét a nemzetközi versenyben.
 
Az 50 millió eurós alappal mekkorát ugrottak hazai, illetve régiós szinten?
 
Sok olyan alap van a régióban, amelyik 1-1,5 millió euróig fektet be, de az ennél magasabb kategóriában már jóval kevesebben játszanak. A környező országok fejlettségét tükrözi, hogy jelenleg Ausztriában és Csehországban találni ilyen méretű és nemzetközi piacokon befektető alapot. Azzal, hogy Magyarország csatlakozni tudott ehhez a mezőnyhöz, valamelyest közelebb kerültünk a fejlett nyugatias üzleti kultúrákhoz. Még gyorsabb lehet a felzárkózásunk, ha további szereplők tudnak megjelenni itthon.
 
Lát erre esélyt?
 
Két hazai alapkezelőről tudok, amelyek nincsenek messze attól, hogy a miénkhez hasonló nagyságrendű finanszírozási képességgel a piacra lépjen.
 
Abban bízom, együtt be tudjuk bizonyítani, hogy a piaci alapú tőkeprogramok nagyobb lökést tudnak biztosítani az innovációra alapozott vállalkozói szektornak. A Jeremie-programban az uniós pénzt ugyan ki tudták helyezni, de a következő lépés, a nemzetközi tőkebevonás már nem igazán sikerült senkinek. Mi szeretnénk ezt a szerepet felvállalni és a már nagyobbra nőtt, növekedési pályán álló vállalkozások finanszírozását biztosítani. Miközben nem akarunk többet az államtól, csak annyit, hogy ne ölje meg ezeket a kezdeményezéseket, ne temesse ezt az ígéretes szektort a föld alá.
 
Mi lesz 2020 után, amikor állítólag elapadnak az uniós források?
 
A mi iparágunkban sokadlagos szempont, hogy az általunk kínáltan túl milyen egyéb, például uniós források érhetők el. A hazai kockázati tőkepiac megteremtésében komoly szerepe volt a 2010-től elérhető uniós forrásoknak. De jól látható, hogy néhány alapkezelő most már képes lesz megállni a saját lábán. Ennél több piaci szereplőre hazai körülmények között valószínűleg nincs is szükség. Amire szükség van, azt ellátják az állami tulajdonú alapok, mint a Hiventures. Az a helyzet, hogy a feltörekvő innovatív cégek és a kockázati tőkebefektetők piacán már most sem prioritás, hogy a továbbiakban mennyi uniós támogatási forrás érhető el. Minket nem azok a vállalkozók érdekelnek, akik arra alapozzák üzleti tervüket, hogy mindenhonnan begyűjtik a pályázati forrásokat. Éppen ezért a szektorunkat nem fogja érdekelni, ha az uniós forrásbeáramlás esetleg lassul 2020 után.

De miért OXO?
Az OXO-csoport elnevezése az alapító nevének kiforgatásából keletkezett. Amikor 2014-ben a vállalkozás elindításáról döntött a tulajdonos, már egy csomó projekt állt startra készen, ezért gyorsan kellett döntéseket hozni, például a cég elnevezéséről. Akkor a cégalapításban részt vevő ügyvédek azt találták ki, hogy az Oszkó névben szereplő betűket cseréljék fel, és írják le fonetikusan. Így lett Oszkóból Okszó, majd OXO. Ezt átmeneti megoldásnak szánták, abban maradtak, hogy idővel egy profi marketingesre bízzák a legjobb cégnév kiválasztását. A marketinges stáb azonban azt mondta, hogy ez tökéletes elnevezés, könnyen ábrázolható, brand-et lehet rá építeni. Így hát maradt az OXO, ami néha meg is téveszti az ügyfeleket. Előfordul, hogy az irodába belépők "Okszó Pétert" keresik - mesélte az üzletember, aki a Bajnai-kormányban pénzügyminiszterként dolgozott.
 
 
Ez persze nem jelenti azt, hogy általában az országnak, a gazdaságnak és az államnak az uniós források elapadása ne fájna: a magyar gazdaság mesterséges ajzószerekkel feltuningolt állapotban van. A GDP 7-8 százalékának megfelelő uniós forrásbeáramlás mellett 3 százalékos a növekedés. Ha ez a pénz eltűnik, nem lesznek államilag finanszírozott projektek, az erre alapozó gazdasági  szereplőknek sem lesz brüsszeli forrásuk. Abban a pillanatban eljön az igazság órája, mert kiderül, hogy a valós gazdasági növekedés a nullához konvergál, ha az uniós hatásokat kivonjuk. 
 
Tavaly ősszel a parlament elfogadta, hogy a korai fázisú vállalkozásokat finaszírozók adókedvezményben részesüljenek. Mit érezni ebből?
 
Nem tapasztaljuk még a hatását. Korán is van ehhez, leghamarabb szeptemberben, októberben mérlegelik majd az adózók, hogy mit kezdjenek az idén keletkező nyereségükkel. Mindazonáltal azt gondolom, hogy az adókedvezmény korlátozott mértékben lehet motiváló. A parlament ugyanis az év végén azt a módosítást is elfogadta, hogy a társasági adókulcs mértéke egységesen  9 százalékra mérséklődjön. Ez önmagában alacsony, így az abból elérhető, befektetésre fordítható megtakarítás is szerény.
 
A Prezi, a LogMeIn és az Ustream után mi lehet az új sikertörténet?
 
Az említett hármason kívül is van még nagyszerű magyar innováció, amelyekről hajlamosak vagyunk megfeledkezni.  Én ilyennek tartom a Graphisoft, a NavNGO történetét is, vagy ott van az alig ismert miskolci IND. Vagy akár a Wizz Air-sztori is ide tartozik, hiszen a fapados üzleti modell is egy igazi innováció volt.

Nekünk nem feltétlenül az unikornisok, vagy kizárólag a több százmillió dolláros értékelésű vállalatok piacára kell betörnünk. Akkor is elégedettek - nem mellesleg, üzletileg sikeresek - lehetünk, ha nem újabb 4-5 Prezi jön létre, hanem 100-150 olyan cég, amelyik a csúcscégekhez képest ugyan alacsonyabb értékelésű kategóriába tartozik, de ugyanolyan növekedési képességgel rendelkezik. Előnyünk, hogy míg az USA-ban 10 millió dollárral lehet felépíteni egy már szabad szemmel látható céget, ugyanazt itthon 1 millióból is meg lehet csinálni.
 

.

Olvasta már?



hirdetés
Falba ütközhet a bika 2018-19-benFalba ütközhet a bika 2018-19-ben

Gyakran egy ábra sokkal jobb, mint akárhány leírt mondat, és most ismét beleakadtam egy fontos grafikonba.

.
hirdetés
elrejt
 
.