Az államháztartási fegyelmet és adóssságcsökkentést előíró fiskális paktum csak az első lépés az unió reformjában, amelynek során egyebek között bővíteni kell az Európai Bizottság (EB) jogköreit és uniós felügyelet alá kell helyezni a rendszerszintű fontosságú bankokat - fejtette ki a német kancellár hétfőn Berlinben.
Angela Merkel az EB elnökével, José Manuel Barrosóval folytatott megbeszélése előtt sajtónyilatkozatban hangsúlyozta: a "világ tudni akarja", hogy az unió miként fejlődik tovább, ezért el kell kezdeni tárgyalni a középtávú feladatokról. Az államháztartási stabilizáció és a gazdasági növekedés ösztönzése egyformán fontos, a két elem "az érem két oldala" - mondta Merkel.
Barroso hozzáfűzte: a gazdasági növekedéshez szükség van "célzott beruházásokra", valamint szilárd államháztartási helyzetre és versenyképességre, ezért "elengedhetetlen a fiskális konszolidáció és a szerkezeti reform". Az EB ezeket az alapelveket szem előtt tartva terjeszt elő javaslatokat a növekedés ösztönzésére a június végi uniós csúcson - mondta Barroso.
Kifejtette: a valutaunióra építve létre kell hozni a gazdasági uniót. Ez hosszabb távú feladat, de "már most jelezni kell a polgároknak és a befektetőknek világszerte, hogy hiszünk az euró stabilitásában, és mindent meg is teszünk érte". Az eddiginél "gyorsabban kell haladni és messzebb kell menni" - mondta Barroso. Hozzátette: meg kell vitatni egyebek között a "mélyebben integráltabb pénzügyi felügyeleti és betétbiztosítási rendszer" kialakításának lehetőségeit.
Az EB az előző héten az euróövezet számára megfogalmazott gazdasági ajánlásai között kifejtette, hogy a zónának a növekedés ösztönzése és az adósságcsökkentés mellett el kell mozdulnia egy bankunió irányába, és változtatni kell az euróövezeti válságkezelő alapok (EFSF, ESM) működési rendjén is, hogy a bajba került bankok ne a kormányok közbeiktatásával, hanem közvetlenül juthassanak támogatáshoz. A Welt am Sonntag című vasárnapi német lap pedig arról írt, hogy az uniós intézmények vezetői az EU működését alapvetően átalakító reformokat tartalmazó tervet készítenek a június végi uniós csúcsra.
A lap szerint az utóbbi hetekben felmerült reformjavaslatokat rendszerbe szervező és új elemekkel kiegészítő terv közös pénzügy-, adó-, kül- és biztonságpolitikát irányoz elő. Tartalmazza továbbá azt, hogy bővíteni kell az EB ellenőrző jogosítványait a tagállami költségvetések felett, egységes bankfelügyeleti és betétbiztosítási rendszert kell kialakítani, és német mintára át kell alakítani a szociális ellátórendszert és a munkaerőpiaci szabályozást.
Közösködnének a spanyolok, ha nekik jó
A bajba jutott országok közül az elmúlt napokban elsősorban Spanyolország került reflektorfénybe, melynek miniszterelnöke Mariano Rajoy bizonyos központosítástól hétvégi nyilatkozata szerint nem zárkózik el. Igaz, a kormányfő elsősorban a megrendült helyzetű bankok támogatása kapcsán mondta el véleményét. Az európai vezetőknek ki kell kényszeríteniük az eurózóna bankjait megvédő intézkedéseket, mint amilyen a bankunió ötlete, mondta a spanyol kormányfő.
Igaz, a németek elsősorban az EMS alapot használnák a bajba jutottak megmentésére, illetve ahogy Merkel is utalt rá, egy sokkal erősebb fiskális unióban érdekeltek. Minden bizonnyal ez lesz a feltétele annak, a szintén múlt héten újra elővett olasz-francia kezdeményezésnek, mely szerint közös eurókötvény kibocsátása szükséges. Ettől azonban a németek (egyelőre) elzárkóztak.
Jöhet a növekedési csomag
A német kormány megváltoztatja az euróövezeti államadósság-válság során eddig követett politikáját, az államháztartási szigort és az adósságcsökkentést növekedésösztönző intézkedésekből álló csomaggal kívánja kiegészíteni hétfői értesülések szerint.
A Merkel-kormány egyebek között támogatja, hogy emeljék meg az Európai Beruházási Bank (EIB) alaptőkéjét 10 milliárd euróval, hogy a bank kiterjeszthesse hitelezési tevékenységét az euróövezeti válságállamokban. Támogatja továbbá az úgynevezett projektkötvények alkalmazását az uniós fejlesztési források felhasználásában, és támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint 7,3 milliárd eurót kellene elkülöníteni az uniós költségvetésben a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelemhez.
A Több növekedés Európában: Foglalkoztatás - Beruházás - Innováció című dokumentum a kiinduló alap a parlamenti ellenzékkel a fiskális paktum ratifikációjáról és az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerről (ESM) szóló törvény elfogadásáról folytatott egyeztetéseken - írta internetes kiadásában a Handelsblatt című üzleti lap. A koncepcióról a Reuters hírügynökség is beszámolt.
MTI/mfor.hu
