A lap szakértőkre hivatkozva arról ír, hogy vékony a határvonal aközött, hogy a brüsszeli testület a szabálytalan viselkedést bünteti vagy beavatkozik a piacgazdaság akadálytalan működésébe.
A túlzott árazást a lap szerint önmagában azért nehéz bizonyítani, mert az árak több okból is különbözhetnek két országban; így a piac mérete, az elosztási költségek és más szállítók jelenléte is hatással lehet rájuk. A bizottságnak a lap szerint át kellene vizsgálnia az összes gázszállítási szerződést, és azokat lehet összemérni, amelyek ugyanabban az évben, ugyanannyi gáz leszállítására köttettek, és ez nagyon nehéz lesz.
A lap arra is figyelmeztet, hogy a megkötött szerződésekbe való beavatkozás a befektetési kedvnek is árthat.
Más szakértők szerint ugyanakkor a hatóságoknak jogukban áll beavatkozni, különösen, ha azt sejtik, hogy más visszaélések is történtek, ahogy Brüsszel a Gazprom esetében is azt állítja, hogy az orosz gázipari óriásvállalat nemcsak méltánytalan árakat állapított meg, hanem a tőle vásárolt gáz újraeladását is megtiltotta, és új szállítók piacra lépését is akadályozza.
Ha más kiszorító, piackorlátozó intézkedéseket erős bizonyítékok támasztanak alá, akkor a méltánytalan árazás vádja sem olyan gyenge - vélekedett a lapnak nyilatkozva a namuri és louvaini egyetem tanára.
A cikk annak a lehetőségét sem zárja ki, hogy a bizottság politikai eszközként vetette be a trösztellenes eljárást annak érdekében, hogy javítsa a kisebb tagállamok alkupozícióját a Gazprommal szemben, miközben az EU és Oroszország viszonya most meglehetősen feszült.
MTI
