Ajánlásokat fogalmazott meg a szövetkezeti hitelintézetek vezetői számára a PSZÁF, a felügyelet a honlapján is publikált vezetői körlevéllel a belső csalások megelőzéséhez és felderítéséhez kíván segítséget nyújtani.
Több százmilliós károk
A vezetői körlevél szerint a közelmúltban több szövetkezeti hitelintézetnél derült fény belső munkatársak által elkövetett visszaélésekre, amelyek jelentős, adott esetben több százmilliós károkat okoztak az érintett intézményeknek.
A belső csalásoknál felfedezhetők azonosságok. A felügyelet szerint jellemző például, hogy a visszaélések rendre kisméretű, néhány fős kirendeltségeken, illetve egyszemélyes betétgyűjtő pénztárakban fordultak elő, és a csalásokat sorozatosan, tartósan, akár 10 éven át, folytatólagosan követték el.
Közös jellemző az is, hogy a belső csalások a betét- és a hitelüzletágat egyaránt érintették (a betétként befizetett összegeket az ügyintéző nem könyvelte le, hanem azzal sajátjaként rendelkezett, illetve az ügyfél aláírását hamisítva a betétet felvette; fiktív hiteleket nyújtott, amelyek törlesztését más hitelekből, vagy betét feltörésből finanszírozta; a pénztáron keresztül teljesített hiteltörlesztéseket nem könyvelte le, hanem saját célra használta fel).
További azonosság, hogy nem került sor a rendszeres kötelező ügyféltájékoztatásra a szerződéses állományokról, továbbá, hogy a belső ellenőrzés hiányosan, illetve nem kellő alapossággal látta el feladatát, nem végzett rendkívüli vizsgálatokat.
Csak a véletlenen múlik, kiderül-e
A belső csalások felderítése a felügyelet szerint különösen nehéz, hiszen a fiktív ügyletek jellemzően jól dokumentáltak. A visszaélések feltárása a legtöbb esetben a véletlennek (például az elkövető ügyintéző betegségének), vagy az ügyfél korábbitól eltérő viselkedésének (például a hitelintézet másik fiókjában történő ügyintézésnek) volt köszönhető.
A PSZÁF a hasonló típusú visszaélések felderítése, illetve megelőzése érdekében azt javasolja, hogy a szövetkezeti hitelintézetek a kötelezően kiküldendő egyenlegértesítőket központilag, illetve közvetlenül küldjék meg az ügyfelek részére oly módon, hogy a közvetlen ügyfélkapcsolatért felelős hálózati egységeknek ne legyen módja azokat visszatartani, vagy manipulálni.
A visszaélésekben érintett intézményeknél ugyanis előfordult, hogy a központ által előírt kiértesítést a visszaélést elkövető kirendeltségen nem hajtották végre, az ügyfeleknek így nem volt módjuk követelésük/tartozásuk valós egyenlegének ellenőrzésére.
Szúrópróbaszerű vizsgálatokat javasolnak
Javasolja a felügyelet azt is, hogy a belső ellenőrzés rendszeresen, legalább félévente, a kirendeltség-vezetők pedig havonta végezzenek előre be nem jelentett, meglepetésszerű vizsgálatokat a kirendeltségeken. A vizsgálatok során pedig fordítsanak kiemelt figyelmet a futamidőn belüli betétfeltörések ügyfél által aláírt bizonylataiban és a számítógépes nyilvántartásban szereplő számszaki adatoknak az egyeztetésére, és az aláírások valódiságának szúrópróba szerinti vizsgálatára.
A vezetői körlevél felhívja a figyelmet arra: a visszaélések elkövetésének esélyét növeli, ha az ügyfél mindig ugyanazzal az ügyintézővel kerül kapcsolatba, ezért törekedjenek arra, hogy lehetőleg valamennyi kirendeltségen legalább két fő dolgozzon, s alkalmanként célszerű rotációt is végezni a kirendeltség munkatársai között.
A PSZÁF további ajánlása, hogy az intézmény vezetése kísérje figyelemmel a munkatársak szabadságolási gyakorlatát, különösen figyelve a hosszabb, két vagy több hetes szabadságok hiányára. Figyelemfelhívó lehet, ha egyes munkatársak több év alatt sem kérnek hosszabb szabadságot, illetve rövid, 1-2 napos szabadságuk alatt elzárkóznak a helyettesítéstől.
A vezetői körlevélben foglaltaknak nincs kötelező ereje, rendeltetése a prudens működés elősegítése, ám megvalósulását a felügyelet az ellenőrzés során értékelni fogja - figyelmeztet a körlevél.
MTI
