A Reuters hírügynökség által megkérdezett 59 elemző várakozásának mediánja most valamivel kedvezőbb a júliusinál, amikor is az idei évre 6,5, a jövő évre pedig 6,3 százalékos növekedést jósoltak Kínának. A legfrissebb kutatásban az idei évre a legjobb prognózis 6,8 százalék, a legrosszabb pedig 6,3 százalék volt. Az előző év azonos időszakához mérve az idei negyedik negyedévben 6,6 százalékkal bővülhet a hazai össztermék (GDP) a harmadik negyedévi 6,7 százalékról.
A világ második legnagyobb gazdaságára folyamatos nyomást gyakorol a globális kereslet gyengülése, amelynek következményeként csökken Kína exportja. Az ipari túltermelési kapacitások leépítését eredményező fájdalmas reformok, valamint a pénzügyi válság rémét felidéző hatalmas adósságállomány és az ingatlanárak féktelen emelkedése ugyancsak súlyos kockázatokat jelentenek.
Ilyennek képzelik a budapesti olimpiát
Bár a gazdaság kemény landolásával kapcsolatos félelmek enyhültek, a közelmúltbeli adatok a kínai gazdasági egyensúly megbomlásának növekedését tükrözik. A gazdaság teljesítményének javulása egyre inkább a kormányzati kiadásoktól függ, mivel a magánszektor beruházásai rekordalacsony szintre estek. A kínai statisztikai hivatal szerdán teszi közzé a GDP-növekedés harmadik negyedévi adatait.
Li Ko-csiang kínai kormányfő a múlt héten kijelentette, hogy a vártnál jobban teljesített a gazdaság a harmadik negyedévben az ipari termelés fellendülésének, a vállalati beruházások és a nyereség emelkedésének köszönhetően.
Kína gazdasága tavaly 6,9 százalékkal növekedett, ami az utóbbi több mint húsz év leggyengébb adatának számít. A kormány 6,5-7 százalékos sávban határozta meg az idei évre vonatkozó célszámát. Az idei első és második negyedévben egyaránt 6,7-6,7 százalékkal gyarapodott a gazdaság éves összevetésben. A Nemzetközi Valutaalap arra számít, hogy Kína gazdasági növekedése idén 6,6 százalékra, 2017-ben pedig 6,2 százalékra lassul.
MTI
