Fokozatosan gyorsuló növekedést, lassuló inflációt és javuló pénzügyi folyamatokat jeleznek előre a Takarékbank szakemberei - hangzott el a cég szerdai sajtóbeszélgetésén. A szakemberek elismerik, hogy az átlagnál valamivel optimistábbak, azonban szerintük a német konjunktúra alátámasztja a növekedési kilátásai megalapozzák a 3 százalék feletti növekedést.
Meggyőzte a konvergencia program az elemzőket
A magyar CDS-felár elmúlt hónapokban tapasztalt csökkenése nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a Széll Kálmán Terv és a konvergencia program ismertetése után a nemzetközi befektetők eltökéltnek tartják a kormányt arra, hogy radikális lépéseket tegyen - vélekednek a Takarékbank elemzői. Belföldön azonban a választók kezdik látni a csomag hatásait, kezdik érezni, hogy ezek az intézkedések nem feltétlenül előnyösek számukra rövidtávon - teszik hozzá.
"A fentiek miatt látunk megvalósítási kockázatokat, kérdés, hogy látva a nehézségeket, eltökélt marad-e a kormány" - emelte ki Oszlay András, a Takarékbank vezető elemzője. A szakember szerint az már nyilvánvalóan látszik, hogy az átalakítások vesztesei azok lesznek, akiknek egyébként is a legalacsonyabb a teherbíró képességük. Emögött az a hátsó szándék lehet a kormány részéről, hogy azt a réteget hozzák helyzetbe, amelyik hozzá tud járulni a belső megtakarításokhoz.
"Önmagában a Széll Kálmán Terv megjelenése után nem lettünk volna ennyire optimisták, ott még több kockázat látszott. Azóta viszont a konvergencia programban további részletek jelentek meg, melyek meggyőztek minket arról, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy a csomag minél nagyobb része teljesüljön a gyakorlatban is, sőt szükség esetén nagyobb vágásra is készek" - emelte ki Oszlay.
A Takarékbank szakembere szerint hiába kedvező jelenleg hazánk megítélése, amíg az adósságunk csak kicsivel jobb az eurózóna perifériális államainál, addig nem várhatunk pozitív lépéseket a hitelminősítőktől. Ha beválik az előrejelzésük és a tavalyi 80 százalékról az idei év végére 75 százalékra csökken a GDP-arányos államadósság, akkor az talán már elég erős jelzés lehet, 2011-ben azonban még nem várnak konkrét lépéseket a hitelminősítőktől. "Döntő kérdés lehet, mennyire sikerül stabilizálni az adósság pályáját és a költségvetési egyenleg csökkenését" - mondta Oszlay András.
Németország húz minket is
A Takarékbank szerdán bemutatott elemzése kiemeli, hogy a Széll Kálmán Terv akkor válik eladhatóvá, hitelessé, ha beindul a növekedés is. Éppen ezért az elmúlt évekkel ellentétben nem a hiány leszorítására kell törekedni, hanem meg kell teremteni annak feltételeit, hogy kinőjük a hiányt. A szakemberek az idei évre 3 százalékos, 2012-re pedig 3,6 százalékos GDP-növekedést tartanak elképzelhetőnek, ami elsősorban a német konjunktúrának, bizonyos bázishatásoknak és néhány nagyberuházásnak lesz köszönhető.
A háztartások fogyasztása az idei 1,7 százalék után jövőre 2,3 százalékkal növekedhet, míg a beruházások idén 3,5, 2012-ben pedig 6,5 százalékkal lódulhatnak meg. Utóbbi esetében főleg a nagy autóipari beruházások dobják meg a beruházásokat, ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy tartósan ilyen magas marad a növekedés.
Az elemzők szerint a költségvetés egyenlege az idei 2 százalékos többlet után jövőre 2,7 százalékos hiányt mutathat, a jelenleg ismert intézkedések alapján eltökéltnek tűnik a kormány a 3 százalék alatti hiánycél tartása mellett.
A munkaerőpiacon azonban csak lassú javulásra számítanak a Takarékbank elemzői. "A tervezett jelentős számú munkahely megteremtése nem fog menni egyik napról a másikra, egyelőre a válságban elveszett munkahelyek újratermelése sem sikerült. Ráadásul a kormány lépéseinek köszönhetően az inaktívak egy része várhatóan visszatér majd a munkaerőpiacra, ha ők nem találnak munkát, akkor a munkanélküliek táborát gyarapítják majd" - mondta Oszlay András.
Az előrejelzés szerint a GDP-arányos államadósság az idei év végére 75 százalékra csökken a tavalyi 80 százalékról, ez egyrészt a nyugdíjpénztári vagyonnak, másrészt a nemzetközi hitelcsomag törlesztésének, harmadrészt pedig az erős forintnak lesz köszönhető. A hazai deviza a várakozások szerint 263-267 közötti sávban mozoghat középtávon. A frankban azonban további erősödési potenciált látnak az elemzők, mivel az alpesi valuta egészen addig menekülődeviza maradhat, amíg fennállnak az eurózóna perifériális országaival kapcsolatos aggodalmak.
Beke Károly
mfor.hu
