Gyurcsány Ferenc elsőként felszólalva kijelentette, hogy nem hisz a sokkterápiában, helyette mérsékelt, folyamatos reformpolitikát ajánl. A kormányfő kifejtette, hogy a versenyképességnek több eleme van az adócsökkentésen kívül. Ez egy sokelemű puzzle, amely részeit a nemzetet, országot alkotó egyének, közösségek kultúrája képezi.
Kiemelte: ha a versenyképességen kívánunk változtatni, akkor gondolkodást, mentalitást kell változtatnunk. Hozzátette, hogy nem hisz a sokkterápiában, mert annak következményeit elviselhetetlennek tartja.
Veres János pénzügyminiszter a konvergenciaprogramban foglalt hiánycélra hívta fel a figyelmet, amely elsődleges az ország szempontjából. Elmondta, hogy csak olyan költségvetést lehet elfogadni, amely nem veszélyezteti a hiánycélokat.
Komoly gondnak nevezte a most kibontakozó nemzetközi pénzügyi válságot és a németországi gazdasági lassulást is: ezek erősen korlátozzák a magyar költségvetés lehetőségeit. Utalt arra, hogy a közpénzügyi törvénycsomag már rég a parlament előtt fekszik; ez azonban kétharmados törvény, és az ellenzék mindezidáig nem támogatja az elképzelést.
Drága állam, magas adók
Ezzel szinte teljesen ellentétes véleménynek adott hangot az SZDSZ elnöke, Fodor Gábor, aki egy olyan törvényt javasolt, amely plafont szabna a költségvetési költekezésnek. Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője szintén szóba hozta a nemzetközi válságot, ami újabb figyelmeztető jel az állam túlköltekezését illetően. Egy ilyen nehéz időszakban különösen fontos, hogy az állam ne szívja el a tőkepiacokról a pénzt a gazdaság többi szereplőjének kárára, tette hozzá.
Kóka szerint Magyarországon az állam sokkal többet költ, mint amennyi indokolt volna. A plusz kiadások a szociális szférában jelentkeznek, ami a közpénzek gyenge hatékonyságú felhasználására utal.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint a rendszerváltás óta tartó populizmus befejezésére és a korrupció visszaszorítására van szükség. Szerinte e két tényező akadályozza leginkább a versenyképességet.
Herényi Károly, a párt frakcióvezetője beszédét azzal kezdte, hogy az MDF a kétmillió adózó pártja. Az ő érdekük ellentétes azzal az ötmillió emberével, akik inkább az állami újraelosztás haszonélvezői. Pedig a problémák óriásiak, és nem lehet már tovább húzni az időt, figyelmeztetett.
Herényi adóamnesztiát, egykulcsos, 18 százalékos adót javasol, emellett növelné a vagyon típusú és a forgalmi adókat. Végezetül az örökösödési illeték eltörlése mellett is érvelt.
Bizalom és kiszámíthatóság
A Fidesz nevében elsőként Varga Mihály alelnök szólalt fel, aki szerint fiskális konszolidációra, a közterhek csökkentésére, a családi típusú adózás bevezetésére, egy második Széchenyi-tervre és arra van szükség, hogy a társadalom összefogjon az euróbevezetéshez szükséges út megtételéért.
Tállai András (Fidesz) kiemelte, hogy a jelenlegi adórendszer nem segíti a kis- és középvállalkozásokat, és nem támogatja a foglalkoztatottság bővülését. A Fidesz, ha kormányra kerülne, azonnal hozzálátna az adózással kapcsolatos adminisztráció csökkentéséhez, emellett az élőmunka terheit is radikálisan csökkentené.
Tállai a társasági adóval kapcsolatban nem tart szükségesnek emelést, és a különadó azonnali eltörlését vetette fel. Az áfa-rendszer változtatásának nem látja értelmét, és azt sem tartja helyesnek, hogy a szociális szférát és az adócsökkentést szembeállítja a kormány.
Olyan programra van szükség, amely a társadalmi igazságosságot, a méltányos közteherviselést, a hosszú távú egyensúlyt és a kiszámíthatóságot helyezi előtérbe - mondta Bagdy Gábor. A KDNP képviselője szerint ezt a programot csak olyan kormány tudja végrehajtani, amely élvezi a társadalom és a parlament meghatározó többségének támogatását.
A KDNP nevében Mészáros Bence elmondta, hogy a munkát terhelő járulékok mérséklésben látja a kiutat. Vitatta viszont a vagyon jellegű adók növelésének indokoltságát, emellett példákkal ostorozta a túlburjánzó bürokráciát. A felszólaló a családi adózás bevezetése és zöld gazdaság mellett is lándzsát tört.
VMI
Menedzsment Fórum
