5p

El tudjuk-e érni, amit szeretnénk a mai kulturális hátterünkkel? Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnöke a 46. Közgazdász Vándorkonferencián tartott előadásában tette fel ezt a kérdést. A közgazdász arra kereste a választ, milyen mítoszaink és illúziónk vannak magunkkal kapcsolatban. Valójában annyira képzett a magyar munkaerő, és tényleg csak a kormány hibájából vagyunk bajban? Mfor.hu tudósítás.

Hamecz István: kultúraváltás kellene

Ma a közgazdászok és politikusok egy csoportja körében elfogadott az a nézet, hogy a magyar gazdaság a kiigazítások miatt lassult le, ám egyébként nincsenek strukturális problémái. Hamecz István azonban több olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amelyek ezzel az állásponttal ellentétes következtetésre adnak okot.

Egy olyan gazdaságban, amely jelentősen lassul, és a növekedési potenciálja alá esik, az infláció is jelentősen lassul. Ma Magyarországon ha az inflációból kiszűrjük az adóhatásokat és a volatilis termékek (energia és az élelmiszer) inflációs hatását, akkor is az állapítható meg, hogy az árszínvonal nem lassul, hanem inkább nő. A szakember szerint ha például a cseh gazdasággal vetjük össze a mienket - hiszen idén mindkét országban hasonlóan magas az infláció (a cseheknél az áfa emelések miatt) -, akkor azt látjuk, hogy jövőre Csehországban lényegesen kisebb lesz az infláció.

A potenciális GDP-bővülés alacsonyabb, mint gondolnánk

Mi következik mindebből? Egyrészt lehetséges, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azon állítása, hogy az inflációs várakozásokkal nincs semmi baj, nem felel meg a tényeknek. A másik logikus következtetés az lehet, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme még annál is alacsonyabb, mint gondoltuk.

A hazai potenciális GDP-bővülést a múltban általában négy százalék körülire becsülték. Eközben a tényleges növekedés tavaly 1,3 százalék volt, aminek mágnesként kellene lefelé vonzania az inflációt. Nem véletlen, hogy az MNB a potenciális GDP becslését nemrégiben lefelé módosította négy százalékról háromra.

De ha megnézzük az inflációs adatokat, akkor az is lehetséges, hogy az MNB még így is túlbecsüli a magyar gazdaságban rejlő lehetőségeket. Egy ilyen helyzet közel állhat a stagflációhoz, ami azért alakul ki, mert a jegybank túlbecsüli a potenciális növekedési lehetőségeket, és ezért a valós helyzethez képest túl laza monetáris politikát folytat. Ez történt például az USA-ban a hetvenes években és napjainkban, és lehet, hogy ez zajlik ma Magyarországon is.

Ha elfogadjuk azt, hogy a bérek kilenc százalékkal nőnek, miközben kvázi recesszió van, akkor el kell fogadnunk azt a tételt is, hogy a magyar munkaerőpiac a jelenlegi két százalékos növekedést sem képes igazán kiszolgálni.

Az oktatás miatt alacsony a foglalkoztatottság

A magyar gazdaság kulcsproblémája az alacsony foglalkoztatottság. Itt elsősorban az aktivitási rátát kell figyelni, ami Európában a második legalacsonyabb. Ennek oka lehet a nagyvonalú rokkantnyugdíj rendszer és a munkavállalásra nem ösztönző szociális rendszer.

A magyar szociális kiadások a GDP százalékában mérve sokkal magasabb, mint ami elvárható lenne a fejlettségi szintünkön. Másrészt nagyban rontja a gazdaság foglalkoztatási rátáját az is, hogy magas a minimálbér. Vannak olyan iparágak, amelyek a mai adórendszer mellett nem életképesek. Egy vizsgálat szerint például a 2000-2002 közti minimálbéremelés 1,5 százalékkal csökkentette a foglalkoztatást. Nem a jól keresőket, hanem például a varrónőket érintette, akik azóta feltehetően nem dolgoznak.

Magyarországon jelenleg hatalmas a képzetlen tömeg, amely nem tud munkát találni. Olyan stratégiát kellene találni, amely az alacsony képzettségűek tömegével is tud mit kezdeni, ez pedig elvezet az oktatás problémájához. Nálunk divat a képzés magas színvonalára hivatkozni, holott a nemzetközi felmérések az ellenkezőjét mutatják. A magyar oktatás színvonala alacsony, véli Hamecz István. Ha fel akarunk zárkózni, akkor nem csak adót kell csökkenteni, hanem a munkaerő képzettségét is növelni kell.

A magánszférával sincs minden rendben

Egy másik közkedvelt mítoszunk az, hogy a magánszféra alapvetően jól működik, és ha nem települne rá az állam, akkor minden rendben lenne. Ha azonban megnézzük a termelékenység növekedését a feldolgozóiparban, akkor azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt másfél évtizedben ez folyamatosan csökken. Statisztikák azt mutatják, hogy a magánszféra termelékenységi bővülése alatta van az európai átlagnak.

1992 és 2004 között az OECD adatai alapján az üzleti szféra hatékonyság-növekedésében még Ausztria is megelőz minket, pedig az említett időszak a magyar gazdaság egyik nagy felzárkózási periódusa volt.

Vagyis az adatok nem azt mutatják, hogy üzleti szektorunk problémamentes lenne. Ezzel a ténnyel érdemes lenne szembenézni, mert a jólét növekedése és a munkahatékonyság-növekedés hosszú távon erősen összefügg.

Kultúra: vágyak és realitás

A közgazdaságtannak van egy olyan ága, amely azt állítja, hogy a gazdasági növekedés végső soron az intézményeken keresztül a kultúrától függ. Nemrég készült egy nemzetközi felmérés, ami alapján úgy tűnik, hogy mi más kulturális jellemzőkkel bírunk, mint a példának tekintett szomszédaink többsége. Az általunk vallott értékekhez leginkább a Boszniában, Moldáviában, Azerbajdzsánban valllott értékek állnak a legközelebb.

Ez komolyan felveti annak a lehetőségét, hogy amennyiben a hosszú távú jólét az intézményektől és a kultúrától függ, akkor az általunk vágyott európai átlag nem elérhető, de még mindig lehetünk "a legjobb balkáni ország". Ezen elmélet alapján a hosszú távú felzárkózáshoz nem csak adócsökkentésre, hanem kultúraváltásra is szükség lenne, mondta előadásában Hamecz István.

Varga M István

Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!