A People's Bank of China vasárnapi közleménye szerint a világ legnagyobb devizatartaléka januárban 99,5 milliárd dollárral 3,23 ezer milliárd dollárra csökkent. Decemberben rekordösszeggel, 107,9 milliárd dollárral csökkent a tartalék.
A devizatartalék csökkenésének az üteme tavaly augusztusban, a jüan váratlan leértékelését követően kezdett gyorsulni. A nemzetközi pénzügyi befektetők a jegybank lépésére pánikszerű jüan-eladásokba kezdtek, a jegybank pedig tartalékait volt kénytelen árfolyamstabilizáló műveletekhez igénybe venni.
Itt az első kínai utasszállító gép
A jegybank a befektetői bizalom hiányának ördögi körébe keveredett. Minél inkább igyekszik tartalékaiból stailizálni a jüan árfolyamát, a piacok annál kevésbé bíznak ennek sikerében és annál több tőke igyekszik elhagyni az országot. "Hosszú küzdelem lesz" - mondta a jegybank egyik illetékese, mondván nem egyszerű feladat lassuló gazdasági környezetben egyszerre gondoslkodni a deviza árfolyamának a stabilitásáról és a befektetői bizalom megőrzéséről. "Kínának azonban bőven elegendőek a tartalékai bármilyen külső megrázkdótatás kivédéséhez" - tette hozzá.
Kína devizatartaléka 2014 közepén érte el csúcspontját közel 4 ezer milliárd dolláron. A jelenlegi 3,23 ezer milliárd dolláros tartalék is bőven fedezi Kína külső adósságait. Az 1,53 ezer milliárd dolláros külső adósság tulnyomó része ráadásul jüanban denominált külföldön kibocsátott kötvény.A A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank a devizatartaléknak az M2 pénzellátási mutatóhoz viszonyított aránya alapján állapítja meg a devizatartalék pénzügyi stabilitás biztosításához szükséges mértékét. Minél magasabb az arány, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy más devizákba meneküljön a tőke. A mutató szerint Kínának 2.13 és 4,26 ezer milliárd dollár devizatartalékra van szüksége "destruktív tőkekiáramlás" hatékony kivédéséhez.
MTI
