A statisztikai hivatal kedden megjelent inflációs adatai alapján egy hónap alatt 8,7 százalékkal csökkentek a bankolás költségei. Egész pontosan az "egyéb, máshova nem sorolt pénzügyi szolgáltatások" ára esett vissza januárhoz képest. Ez a februártól elérhető havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételi lehetőségnek köszönhető.
Az infláció meghatározásakor a statisztikai hivatal az egyes termék-, illetve szolgáltatási csoportokhoz az egyéni fogyasztások alapján különböző súlyokat rendel. Természetesen ezeknek a súlyoknak az összege 100 százalék. A KSH az "egyéb, máshova nem sorolt pénzügyi szolgáltatások"-hoz 1,677 százalékos súlyt rendelt, vagyis egy átlagos fogyasztó a teljes kiadásából ennyit fordít a banki költségekre.
Mivel azt is tudjuk, hogy tavaly egész évben a háztartások fogyasztási kiadása 15 167 milliárd forintra rúgott, így nem nehéz kiszámolni, hogy 254 milliárd forint esett az egyéb, máshova nem sorolt pénzügyi szolgáltatásokra. Miután ennek árindexe az ingyenes készpénzfelvétel hatására 8,7 százalékkal csökkent, így az egész éves megtakarítás körülbelül 22 milliárd forint lesz az első hónap tapasztalata alapján. Persze ez még érdemben változhat, hiszen februárban a jogosultak "csak" 80 százaléka jelezte igényét az ingyenes készpénzfelvételre, ami elvileg 100 százalékra is nőhet. De a készpénzfelvételi szokások is változhatnak idővel, ami szintén korrigálhatja az általunk számítottak.
Bár a 22 milliárd forint nem kevés összeg (az első két rezsikör összesen 161 milliárdot, a harmadik pedig 140 milliárdot tett ki), de a történet akkor kerek, ha azt is megnézzük, hogy a tranzakciós illeték áthárítása mennyi pénzt húzott ki a zsebünkből tavaly. A számítási módszerünk hasonló lesz a fentiekhez, vagyis az "egyéb, máshova nem sorolt pénzügyi szolgáltatás" csoport 2013-as súlyából és árindexéből, valamint a háztartások 2012-es tényleges fogyasztási kiadásából indulunk ki.
Tavaly a tranzakciós illeték januári bevezetése, illetve évközi módosítása 55,4 százalékkal növelte a pénzügyi szolgáltatások árindexét. A fogyasztási szokások alapján 2013-ban 1,516 százalékos súlyt kapott ez a termékkör, tehát a teljes fogyasztói árindexet 0,84 százalékponttal emelte meg. A 2012-es tényleges háztartási fogyasztási kiadásra vetítve ez 125,2 milliárd forintot jelent. Vagyis döntő részben a tranzakciós illeték áthárítása miatt 55,4 százalékkal emelkedő banki szolgáltatások ennyi pénzt húztak ki 2013-ban a zsebünkből. Idén tehát ennél körülbelül 22 milliárddal kisebb összeggel számolhatunk.
mfor.hu
