4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A gyenge dollár tompíthatja Magyarországon a benzin árának emelkedését, viszont negatívan érintheti a bevételeiket amerikai fizetőeszközben elszámoló magyar cégeket, közvetetten pedig mérsékelheti a hazai külső keresletet. Az mfor.hu Heti Diagram sorozata ezúttal az ICEG European Center elemzését közli a dollár hanyatlásának okairól és következményeiről.

Az utóbbi hónapokban számottevően gyengült az amerikai dollár: augusztus és október között hét százalékot veszített értékéből az euróval szemben, és nem mutatkoznak olyan jelek, amelyekből trendfordulóra lehetne következtetni. A pénzpiaci elemzők többsége egyetért abban, hogy a zöldhasú még nem is érte el mélypontját.

Miért hanyatlik a dollár?

Számos oka van annak, hogy az amerikai fizetőeszköz olcsóbb a nemzetközi pénzpiacokon, mint akár egy évvel ezelőtt. A két legfontosabb magyarázat a másodpiaci jelzáloghitelezés felfutását követő gyors korrekció és a növekedési mutatók romlása.

A gazdasági növekedés ugyan továbbra is magas európai összehasonlításban, a dinamika azonban egyértelműen csökkenő. Az eddig dollárba fektető alapok más alternatív lehetőségeket keresnek. A jelzálogpiaci gondok és a recessziós félelmek a jegybank szerepét betöltő Fedet az irányadó kamat csökkentésére "kényszerítik”.

Az olaj világpiaci árának emelkedése, az olajexportáló országokban felhalmozódó úgynevezett petroldollárok (az olajüzletből származó pénzek) "inflációja” szintén hozzájárul a dollár gyenge pénzpiaci teljesítményéhez. A Brent típusú olaj hordónkénti ára kilencven dollár körül mozog, de az egyéb (WTI) jegyzések is hasonló magasságokban vannak. Pesszimista előrejelzések szerint akár 120 dollárig is emelkedhet a nyersanyag ára - amire egyébként a határidős kereskedésben is lehet látni jeleket.


A gyenge dollár csökkenti az importált és emeli az exportált termékek árát – amennyiben az amerikai fizetőeszközben történik az elszámolás. Az eurozóna országait kedvezőtlenül érinti, hogy a tengerentúlra exportáló cégek jövedelmezősége csökken - márpedig árat csak nehezen tudnak emelni. A gyenge dollár ugyanakkor tompítja az olaj világpiaci árának emelkedését. (Persze ennek negatív növekedési hatása - a világgazdaság alkalmazkodóképességének javulása miatt - már sokkal kisebb, mint akár tíz évvel ezelőtt.)

Hogyan érinti mindez hazánkat?

Magyarországon a gyenge dollár tompíthatja a benzin árának emelkedését. Természetesen a jármű-üzemanyagok drágulása ilyen gyorsan emelkedő olajárak mellett csupán mérsékelten lassulhat, még az amerikai fizetőeszköz elmúlt időszakban tapasztalt gyengülése mellett is.

Az exportáló cégekre gyakorolt negatív hatás közvetlenül csak azokat a piaci szereplőket (például a gyógyszergyártókat) érinti, amelyek dollárban számolják el a bevételeket. Fontos azonban a közvetett hatás. Hiszen ha az eurozóna USA-ba irányuló exportja mérséklődő ütemben bővül, és ez lassítja a közös valutát használó uniós tagországok növekedési ütemét, akkor az a hazai külső keresletet is mérsékli - mivel Németország, Olaszország és Ausztria fontos exportpiacunk.

Külső egyensúlytalanság

Nem szabad elfeledkezni egy további tényről sem: az Egyesült Államok külső egyensúlytalansága régóta fennálló probléma. Nemzetközi pénzügyi szervezetek már többször felhívták a figyelmet a fizetési mérleg tartósan magas deficitjére, illetve az abból eredő világgazdasági kockázatokra. A növekvő devizakiáramlás és a külső adósság emelkedése a fenntarthatóság határán mozog.

A gyenge dollár ugyanakkor az export ösztönzése által javíthat a helyzeten. Jelenleg ugyan nincs ilyen bejelentett szándék, de az kétségtelen, hogy a külső egyensúlytalanság felszámolása sürgető feladat.

Átrendeződhet a pénzpiac

A dollár gyengülése végül újra felveti az amerikai valuta világpiaci súlyának szerepével kapcsolatos kérdéseket. Az már a kilencvenes évek közepétől látható, hogy a dollár fokozatosan veszít súlyából. Ha a világ jegybanki devizatartalékain belüli arányát nézzük, akkor a tengerentúli fizetőeszköz korábbi nyolcvan százalékos, meghatározó részesedése mára ötven százalékra csökkent.

Ezzel párhuzamosan az olajexportáló országok is egyre többször vetik fel, hogy esetleg egy több valutából álló kosárban kellene elszámolásaikat vezetni kizárólag dollár helyett.

Az USA fizetőeszközének további szerepvesztése a pénzpiac komolyabb átrendeződését is eredményezheti - elég a Kínában megjelenő hatalmas mennyiségű amerikai államkötvényre gondolni. Mindezen hatások nehezen láthatók előre, de egy kedvezőtlen forgatókönyv esetén a jelenleg még „csak” gyengélkedő dollár - a korábban vázolt következményeken túl - komolyabb recesszióhoz is vezethet.

ICEG European Center

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!