Az adóhatóság tájékoztatása szerint a pénztárgépes ellenőrzések a határidőt követően a pénztárgépcserével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése helyett elsősorban az üzemeltetés körülményeinek vizsgálatára, valamint az online adatszolgáltatás elemzésével kiszűrhető adózói visszaélések visszaszorítására irányulnak majd.
Az adózóktól elvárható magatartásként egyedül az online pénztárgép tényleges beüzemelése fogadható el. Azok a pénztárgép-használatra kötelezett vállalkozások, amelyek nem teljesítik jogszabályból fakadó kötelezettségüket, szeptember elsejétől szankcióra számíthatnak. A szankció lehet egymillió forintig terjedő mulasztási bírság, amely mellett az üzlethelyiség 12 napos lezárására is számíthat az üzemeltető, illetve üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén 500 ezer forintos üzletlezárást helyettesítő bírság kiszabása is kilátásba helyezhető - közölte a NAV.
Az ellenőrzés folyamatos. Minden ellenőrzési sorozatban és akcióban - például a nyári ellenőrzések, a fővárosi vendéglátóhelyek ellenőrzése során - kiemelt figyelmet kap az online pénztárgépre való átállási kötelezettség ellenőrzése.
A NAV azokat is ellenőrzi, akik korábban megszűnésre hivatkozva nem rendeltek új gépet, vagy akik a megrendelt online kasszát nem vették át vagy úgy nyilatkoztak, hogy minden tételről számlát állítanak ki. A mulasztók célirányos kiválasztása - az államkassza érdekein túl - védi a tisztességesen működő, kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítő vállalkozásokat is - hangsúlyozta az adóhatóság.
A revizorok ott meg sem jelennek, ahol már az adatok alapján egyértelmű, hogy minden rendben van. Azok a vállalkozások azonban, amelyek megszegik az online pénztárgépekkel kapcsolatos szabályokat - azaz tényleges bevételeiket eltitkolják és kivonják magukat a közteherviselés alól -, súlyos bírságot és üzletbezárást kockáztatnak - figyelmeztet az adóhatóság.
A NAV július közepéig több mint 25 ezer online pénztárgéppel kapcsolatos ellenőrzést végzett, amelyek során mintegy 3000-nél találtak a revizorok valamilyen hiányosságot. Ez az esetek 12 százaléka. A kiszabott bírság összege nagyjából 260 millió forint.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az egyes gazdasági ágazatok bevallási adatai az online pénztárgépek bevezetésének pozitív hatását jelzik. Az áfacsalással leginkább érintett kiskereskedelmi szektorok például az első fél évben a korábbi évek trendjéhez képest kiugróan nagyobb áfát vallottak be, ami egyértelmű jele a gazdaság fehéredésének.
A kiskereskedelmi szektor kiemelt, áfacsalásokkal leginkább érintett szakágazatai a fizetendő áfa 26 százalékos, mintegy 33 milliárd forintos növekedéséről adtak számot bevallásaikban. A teljes kereskedelmi szektor pedig 106 milliárd forinttal, 13,5 százalékkal teljesített jobban a tavalyi év azonos időszakához képest.
MTI
