2015-ben minden harmadik 17 évnél fiatalabb gyermek volt hazánkban a szegénység és társadalmi kirekesztődés által fenyegetve, vagyis 36,1 százalékuk - derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból.
Ez nemcsak önmagában elkeserítő adat, hanem uniós viszonylatban is, hiszen a fiatalok helyzete mindössze 3 országban rosszabb ennél:
- Görögországban, 37,8 százalékkal,
- Bulgáriában 43,7,
- és Romániában 46,8 százalékkal.
Ráadásul, ha a visegrádi országokat nézzük, akkor is jókora lemaradással állunk a mini rangsor végén:
- Lengyelországban a gyerekek 26,6,
- Szlovákiában 24,9,
- Csehországban pedig csupán 18,5 százaléka fenyegetett.
Utóbbi ország nem áll messze az élvonaltól sem, hiszen Svédországban a legalacsonyabb a szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel fenyegetett gyermekek aránya, 14 százalék. Mögötte a dobogón még Finnország szerepel 14,9 és Dánia 15,7 százalékkal.
Az adatok egyáltalán nem adnak okot örömre, főleg akkor nem, ha ezt összevetjük a kormány által különböző formákban többször is megemlített csökkenő szegénységgel. Noha 2010-hez képest az Eurostat adatai alátámasztják a kormány mondatait, ennek ellenére nem sikerült sokat előrébb lépni és előkelőbb helyet elfoglalni a rangsorban.
2010-ben a 17 évnél fiatalabbak körében 38,7 százalékos volt az arány, vagyis 5 év alatt 2,6 százalékpontos javulás következett be. Ez a változás hiába a hetedik legnagyobb, ugyanott állunk, ahol 2010-ben. Akkor is ugyanúgy mindössze 3 országban volt rosszabb a gyermekek helyzete:
- Lettországban 42,2,
- Romániában 48,1
- és Bulgáriában 49,8 százalékkal.
A változás annyi, hogy a 2009-es válság után Görögországban rengeteget romlott a gazdasági helyzet, ebből fakadóan a lakosság körülményei is, így nem meglepő, hogy 9,1 százalékponttal növekedett a veszélyeztetett gyermekek aránya. Ezzel mögénk kerültek a rangsorban felváltva Lettország helyét, ahol viszont a legnagyobb mértékű javulás mutatkozott, 10,9 százalékpontos, vagyis 2015-ben a gyerekek 31,3 százaléka volt érintett.
Érdemes megemlíteni még a Bulgáriában és Lengyelországban bekövetkezett változást, hiszen előbbi esetben 6,1, a lengyeleknél pedig 4,2 százalékponttal javult az arány.
Székely Sarolta
mfor.hu
