Az IMF jelentésében megállapítja, hogy az európai feltörekvő térségben az új termelőkapacitások létesítésére, a befektetésekre, a személyi jövedelmek növekedésére alapozva az idei év első felében is gyors volt (5,8 százalékos) a növekedési ütem, és alig maradt el a múlt évi 6,3 százalékos GDP növekedési ütemtől.
A térség egészére az IMF jövőre 5,2 százalékos GDP-növekedést vár, az inflációt az idei évre 5,1, jövőre 4,1 százalékra prognosztizálja, míg a folyó fizetési mérleg hiányát a GDP százalékában az idei évre -7,3, jövőre -7,5 százalékra jósolja.
Magyarország esetében a növekedési ütem a szervezet előrejelzése szerint idén 2,1, jövőre 2,7 százalékos lesz. Az árak a múlt évi 3,9 százalékkal szemben az idén 7,6, jövőre 4,5 százalékkal emelkedhetnek, míg a fizetési mérleg hiánya (a GDP százalékában) a tavalyi -6,5 százalékról az idén -5,6 százalékra, jövőre pedig -5,1 százalékra javulhat. "Magyarországon a növekedési ütem továbbra is elmarad a régió többi részéhez képest, ami a pénzügyi stabilizáció hatását tükrözi" - olvasható.
A jelentés szerint a térség gyors növekedését "fokozódó aggodalmak kísérik a növekvő külső egyensúlytalanság és a Baltikum, valamint Dél-és Délkelet-Európa túlfűtöttsége miatt".
A közép-európai térségben kedvezőbb a gazdaságok külső pozíciója, mivel a folyó fizetési mérleg hiányát ellenőrzés alatt lehetett tartani a külföldi működőtőke beáramlása révén - hangsúlyozzák a jelentésben.
A jelentős külső egyensúlyhiánnyal bíró országok, mint a Baltikum államai, Románia és Bulgária a külső finanszírozás növekvő költségeivel szembesülnek a közelmúlt pénzpiaci zavarainak hatására - állapítja meg az IMF.
A jelentésben a magyarországi konszolidációról nem közölnek részletes értékelést. "A stabilizációs terv megvalósítása elsődleges feladat marad azokban az országokban, például Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban, ahol hosszabb távon aggodalmat okoz a pénzügyi fenntarthatóság” - olvasható még az IMF dokumentumában.
MTI/Menedzsment Fórum
