Bár a 2008-as válság az uniós országok majdnem mindegyikének visszavetette a gazdasági növekedését (Lengyelország például még ekkor is növekedett), a 2005-ös állapotokhoz képest negatív tartományba nagyon kevés tagállam csúszott. Magyarország sajnos az utóbbiak szűk táborát gyarapította. Azóta viszont míg más uniós gazdaságok újra lendületet vettek, a magyar lényegében stagnálásra volt képes 2005-ös bázison nézve.
Az Eurostat statisztikája szerint 2012-re a magyar bruttó hazai össztermék 2005-ös átlagáron számolva 89,124 milliárd euróra jön ki, ami százalékos formában 0,4 százalékos növekedést jelent a bázisévhez, vagyis 2005-höz viszonyítva. Előző évre vonatkozóan ez még 0,7 százalék és 89,365 milliárd euró volt.
A grafikonunkon látható, hogy a magyar gazdaság teljesítménye válság előtt 4-5 százalékkal volt nagyobb a 2005-ös szintnél, a válság hatásaként viszont 2009-ben a teljesítmény 2 százalékkal a 2005-ös alá esett. A problémát az jelenti, hogy a beszakadást követő kilábalási szakasz annyira lassú, hogy növekedés helyett inkább stagnálás mutatkozik, vagyis nagyjából ott tart a gazdaság teljesítménye, mint 2005-ben.
Az igaz ugyan, hogy az eurózóna jelenlegi válsága minden országra negatívan hat teljesítmény szempontjából, 2005-ös bázison mérve szépen látszik, hogy a mostani problémák ellenére jelentős gazdasági növekedések mutatkoznak, különösen a régiónkban - kivéve Magyarországot.
Sokan gyorsan talpra álltak a válság után
Magyarország a régió egyik legnyitottabb gazdaságának számít, így különösen függ az exportpartnerek - főleg a legnagyobb, Németország teljesítményétől. A válság ugyan őket is megviselte, ez látható az alábbi grafikonon is, ám közel sem annyira, mint hazánkat. Esetükben a 2005-höz mért német GDP-változás a 2008-as 8 százalék után valamivel 3 százalék alá esett vissza 2009-re, ám már 2010-ben ismét 7 százalékkal volt nagyobb a gazdaság 2005-höz képest, és bár a trend megtört, még mindig 10 százalék feletti adat köthető hozzájuk. Hasonló trendet követ Franciaország és az Egyesült Királyság is. Mindhárom országról elmondható, hogy már 2010-re visszatértek a válság előtti növekedési ütemhez 2005-ös bázison - ellentétben hazánkkal.
Magyarország teljesítményét ugyanakkor érdemesebb a régiós országokéval összehasonlítani, mely alapján szintén nem mondható el, hogy nemzetközi trendeket követne a gazdaságunk alakulása. Míg 2005-ös átlagáron számítva a cseh, lengyel, román és szlovák gazdaság is a válság kitöréséig lendületes növekedést mutatott (a szlovákok voltak kiemelkedőek a maguk bőven 20 (!) százalék feletti mutatójával), a hazai ütem hozzájuk mérve inkább stagnálásnak nevezhető már. És akárcsak az unió nagy gazdaságai esetében, a szlovák gazdaság nagysága már 2010-ben válság előtti szintre tért vissza - a lengyel vissza sem esett -, és azóta is lendületes a bővülés 2005-ös bázison nézve.
A problémás periferiás országok szintjén
A legnagyobb gazdaságok hasítanak (hozzánk képest legalábbis mindenképpen), a régiónktól bőven elmaradunk, akkor felvetődik a kérdés, vajon kikkel is vagyunk egyszinten ebből az aspektusból. Ennek érdekében a 2012-es adatokból állítottunk rangsort, melynek eredménye cseppet sem adhat okot örömre, hiszen a negyedik hely jutott Magyarországnak a maga 2012-es 0,4 százalékos (2005-ös bázisú) növekedéssel - csak éppen hátulról a negyedik.
Nálunk rosszabb eredményt az olasz, a portugál és a görög gazdaság nyújthat idén a bázisévhez mérten; magyarán azok az országok, melyek súlyos problémákkal küzdenek. A bázishoz képest nálunk csak valamivel nagyobb növekedést tud várhatóan idén elérni Írország, melynek neve szintén összekapcsolható a nemzetközi segítségkéréssel. Érdekesség, hogy a szintén bajba jutott Spanyolország a tartományi, banki és államháztartási problémák ellenére, még mindig jobb helyzetben van hazánknál, hiszen 2005-ös bázison még mindig 2,8 százalékos növekedést produkálhat. Ez a jövőben viszont várhatóan megváltozik és mögénk kerülnek pont a korábban említett sokasodó problémák miatt.
Érdemes megnézni ugyanakkor a rangsor élvonalát is, ahol az első hat helyen öt régiós "szomszédunkat" találhatjuk bőven 10 százalék feletti növekedéssel 2005-ös bázison. Lengyelország 35, Szlovákia 32 százalékos mutatót tudhat magáénak, sőt Románia is 17,5 százalékkal büszkélkedhet.
Székely Sarolta
mfor.hu
