A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi felügyelete csütörtökön publikálta az első félévre vonatkozó fogyasztóvédelmi jelentését, mely szerint ebben az időszakban összesen 4483 fogyasztói kérelem érkezett, ami 19,6 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakinál. A növekedés hátterében a jelentés szerint egyértelműen a pénzpiaci szektor áll, pontosabban a gépjármű-hitelezéssel kapcsolatos kérdések - ezzel volt összefüggésben 1576 kérelem, vagyis az összes megkeresés 35 százaléka. Ennek következményeként is a pénzpiacot érintő kérelmeknek az összes beérkező kérelemhez viszonyított részaránya már 80 százalék feletti.
A pénzpiaci szektorban az első félévben egyértelmű romlás volt tapasztalható, igaz a többi szektorhoz képest még így is meglehetősen alacsony az arányszám. 2014-ben a leggyakrabban előforduló kérelemtípusok közül jelentős mértékben az elszámolással, az ügynöki tevékenységgel, a jutalék, költség, díj mértékével, illetve az egyéb ügyviteli hibákkal kapcsolatban érkezett kérelmek száma emelkedett. A gépjárműhitel-közvetítéssel kapcsolatos problémakör okozta az ügynöki tevékenységre vonatkozó kérelmek számának masszív emelkedését, de nőtt a tájékoztatási hiányossággal és a jutalékok, költségek, díjak mértékével összefüggő ügyek száma is, utóbbi a folyószámla-vezetéssel kapcsolatos problémákra is utal, mely megerősíti, hogy szükség volt az ez irányú MNB témavizsgálatra.
Legproblémásabb pénzintézetek
Az első negyedévben még a negatív lista első helyén álló Banif Plus rontott a helyzetén, ám ennek ellenére sem őrizte meg ezt a helyét. A KDB Bankot érintő kérelmek száma ugyanis az első negyedévi 2-ről 8-ra emelkedett, ami a piaci részarányt legnagyobb mértékben meghaladó kérelemarányt jelent. A Banif Plus esetében a korábbi 13 kérelem 14-re emelkedett.
Számszerűen a legtöbb panasszal a CIB Bankot érintően éltek az ügyfelek, az első negyedévi 64 darabot 69 követte a második negyedévben. Ez a 3,4 százalékos piaci részesedés mellett 9,2 százalékos kérelemarányt jelent. A panaszok számát illetően a Merkantil Bankot lehet kiemelni, mely a negatív lista harmadik helyén áll. Az első negyedéves 55 kérelem után már 68 érkezett az MNB-hez, amivel a harmadik legproblémásabb pénzintézet lett a második negyedévben. A negyedik helyen egyébként a már említett CIB Bank és az AXA áll.
Mit tett a jegybank?
2014. első félévében a hivatalból indult vizsgálatok 94 százalékban jogszabálysértés megállapításával zárultak. Ezzel szemben a kérelemre indult vizsgálatok esetében 41 százalékban került megállapításra jogszabálysértés. Ennek során összesen 292 jogszabálysértést tárt fel az MNB, ami azt jelenti, hogy vizsgálatonként átlagosan 1,84 jogszabálysértés volt megállapítható.
A 2014-es bírságösszeg nagyságát jelentősen meghatározta a díj- és költségemelés tárgyában lezárult vizsgálatok eredményeképpen megállapított bírságok összege (1,186 milliárd forint), ami a teljes bírságösszeg (1,372 milliárd forint) 86,5 százalékát tette ki. A díj- és költségemelések tárgyában 2014. augusztus végéig (a vizsgálatok lezárulta) további 674 millió, összesen 1,86 milliárd forint fogyasztóvédelmi bírság került kiszabásra.
A legnagyobb bírságot az Erste Bank kapta, melynek 103,7 millió bírsága 7,6 százalékos "részarányt" jelent. Hasonló összeg fizetésére kötelezték a Raiffeisen Bankot is (101,8 millió), míg a negatív dobogó harmadik fokára az immár államhoz kötődő MKB szerepel 98 milliós bírsággal.
mfor.hu
